Legújabb díjmentes cikk

Legújabb díjmentes cikk az adózás és munkaügy területénBéren kívüli juttatások
Nézzük meg, hogy milyen juttatások minősülnek béren kívüli juttatásnak. Bővebben>>

Legújabb Adó Sziget Klub cikk

Legújabb Adó Sziget Klub cikkHogyan biztosítsuk szerződéseink teljesülését?
Mik is az ehhez kapcsolódó szabályok? Bővebben>>

AdoSzigetAkademia

Szavazás
Ön szerint milyen hatása lesz az EVA várható adónövelésének?
 

Egészségügyi hozzájárulás

 

A törvény úgy fogalmaz, hogy az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítéséhez százalékosan meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettséget, vagyis egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Most annak járunk utána, hogy ezen százalékos hozzájárulásnak ki a kifizetője, és hogy mekkora mértékű összeget köteles fizetni.

 


Az adózás rendjéről szóló törvény alapján meghatározott munkáltatót, mint kifizetőt terheli ezen fizetési kötelezettség, amelyet a belföldi magánszemélynek juttatott, általa megszerzett jövedelme után kell megfizetni.

 

A 27 és a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulásra kötelezett tételek

 

Ezek alapján a kifizető, kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani, akkor a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizessen az adóévben kifizetett, juttatott jövedelme után. Ezen jövedelme az alábbiakból tevődhet össze:

 

  • összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,

  • külön adózó jövedelmek közül

    • béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege

    • kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege.

 

Ezen tételek után akkor is meg kell fizetni az egészségügyi hozzájárulást, ha az nem pénzbeli juttatás formájában jön létre.

 

A magánszemély az alábbi jövedelmei után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizessen:

 

  • vállalkozásból kivont jövedelem,

  • értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,

  • osztalék, vállalkozói osztalékalap,

  • árfolyamnyereségből származó jövedelem,

  • ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó összeg esetén a teljes összeg után.

 

Ezen összegek után mindaddig köteles egészségügyi hozzájárulást fizetni a magánszemély, amíg a biztosítási jogviszonyában a megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az itt meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttesen el nem éri az úgynevezett hozzájárulás-fizetési felső határt, azaz 450 ezer forintot.

 

A kifizető a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.

 

A munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak az év adott jogviszonyában töltött napjainak arányosított összegét nem meghaladó része a Személyi jövedelemadótól szóló törvény alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül. Ez után 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, melyet az adóévet követő május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. Mindezt úgy, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap után számított, a béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott összege alapján számított 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás.

 

Egészségügyi hozzájárulás-mentes tételek

 

Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól:

 

  • az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján járulékot kell fizetni.

  • az egészségügyi hozzájárulási adó alapját képező összeg,

  • továbbá az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.

 

Átalányadózó, tételes költségelszámolást választó őstermelő és fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemél egészségügyi hozzájárulása

 

Átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelemének 15 százaléka. Tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás mértéke a bevétel 5 százalékának 15 százaléka. A tételes átalányadó 20 százaléka lesz a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély esetében az által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás, ha e tevékenység alapján nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozónak.

Egészségügyi hozzájárulásra nem kötelezett esetek

Nem kell százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni az alábbi jogcímeken keletkező jövedelmek után:

 

  • táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj

  • a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés.

  • A kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő része,

  • az alábbiakban felsorolt szolgáltatások:

    • természetgyógyászati szolgáltatás,

    • sporteszköz vásárlásának támogatása,

    • gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása

  • az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységben kifejtett személyes közreműködéséért kapott ellenszolgáltatás,

  • EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak minősülő hozama,

  • társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált összegét meghaladó tétel.

  • A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt az említett 27 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után.

  • A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után. Ez alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 
Üzemanyagárak

NAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásaNAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásai. Kattintson»

Jegybanki alapkamat

Jegybanki alapkamat mértékének változásaiJegybanki alapkamat mértékének változásai. Kattintson»

Főkönyvi számlarend

Főkönyvi számlarend mérleg- és eredményszámlákkalSzámlarend mérleg- és eredményszámlákkal.
Kattintson »

Hivatalok

Fontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségükFontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségük. Kattintson»