Legújabb díjmentes cikk

Legújabb díjmentes cikk az adózás és munkaügy területénBéren kívüli juttatások
Nézzük meg, hogy milyen juttatások minősülnek béren kívüli juttatásnak. Bővebben>>

Legújabb Adó Sziget Klub cikk

Legújabb Adó Sziget Klub cikkHogyan biztosítsuk szerződéseink teljesülését?
Mik is az ehhez kapcsolódó szabályok? Bővebben>>

AdoSzigetAkademia

Szavazás
Ön szerint milyen hatása lesz az EVA várható adónövelésének?
 

A jövedelemre és adókötelezettségre vonatkozó szabályok

Alábbi cikkünk a Személyi jövedelemadó törvény ide vonatkozó bekezdéseit elemzi, különös tekintettel a jövedelem, bevétel, költség elméleti meghatározására, gyakorlati használatának módszertanára, az áfa törvénnyel összefüggő felhasználási szabályaira, és a külföldi pénznemben meghatározott tranzakciótípusokról szóló rendelkezésekre.

Kezdjük tehát a jövedelem fogalmával. Jövedelemnek azt az értéket nevezzük, amelyet a magánszemély más személytől szerez meg. Lehet ez a bevétel egésze, vagy a törvény által elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, esetleg a törvényben meghatározott hányada. Sőt előfordulhat olyan eset is, amikor a bevételt a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni.

A költség – az alább felsorolt kivételektől eltekintve -olyan bevételt csökkentő tétel, melyek a termelési folyamatban egyszer, egy alkalommal és legfeljebb a bevétel mértékéig vehetők figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett jogszabályban meghatározott mértékig számolható el úgy, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányban vagy bevételhányadban meghatározott jövedelem/ költség a bevétel más költséggel nem csökkenthető.

A bevétel definíciója a következő: a magánszemély által bármely jogcímen és formában mástól megszerzett vagyoni érték, legyen az pénzben (akár készpénz helyettesítő eszköz), vagy nem pénzben helyettesített juttatás. Nem pénzben szerzett bevételek a következők:

  • utalvány: kereskedelmi utalvány, bón, kupon, egy vagy több személy árujára és/vagy szolgáltatására cserélhető, illetve kötelezettség csökkentésére felhasználható tanúsítvány.

  • dolog, szolgáltatás, értékpapír, részesedés, forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog.

  • elengedett, illetve átvállalt tartozás, a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés.

  • kamatkedvezmény; ingyenes vagy kedvezményes (de magáncélú) használati, igénybevételi jog.

Ezzel szemben az alábbi esetekben nem keletkezik bevétel:

  • abban az esetben, ha valamely személy a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosít valamilyen dolog használatára, szolgáltatás igénybevételére való jogosultságot, amelynek használata, igénybevétele a tevékenység ellátásának megkönnyítését, feltételét szolgája. Ezen megállapítás abban az esetben is igaz, ha a dolog, szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és nem zárható ki a magáncélú hasznosítás. Például: eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat használata; világítás, fűtés igénybevétele vagy akár az iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása.

Kivételként kell azonban megemlítenünk azt az esetet, ha a törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt, vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként jeleníti meg.

  • annak a kockázatnak elhárítására kötött biztosítás díja, amely kizárólag a díjat fizető kártérítési-felelősségi körébe tartozik.

Elismert költségnek a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, szabályszerűen igazolt kiadás tekinthető, melyet kizárólag a bevétel megszerzése, tevékenység folytatása érdekében fizettek ki. Amennyiben a termék vagy szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolásáról szóló olyan bizonylat szükséges (ide nem értve a nyugtát), amely tartalmazza a költség összegének megállapítására szolgáló valamennyi adatot, így például a kiadás összegét és pénznemét.

Nem minősülnek elismert költségnek az alábbi esetek:

  • a magánszemély személyes, vagy családi szükségletét kielégítő szolgáltatás -amennyiben a törvény másként nem rendelkezik.

  • olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására, karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel kapcsolatos, vagy a magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza.

 

Az előbbiektől eltérően, a magánszemély lakásától elkülönített telephelyen vagy egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott tevékenység ellátásának feltételeként a tevékenység ellátásának hatókörében szükséges dologgal, szolgáltatással (világítás, fűtés stb.) összefüggő kiadás akkor is elismert költség, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.

Szintén eltérés, hogy a kifizetett támogatások mértékéig elszámolható elismert költségként a magánszemély személyes, vagy családi szükségletét kielégítő szolgáltatása, amennyiben a támogatást a tevékenységhez kapcsolódó jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapta. Amennyiben a törvény úgy rendelkezik, hogy a vissza nem térítendő támogatást nem kell bevételként figyelembe venni, akkor a támogatás felhasználásával a jogszabály, illetve a nemzetközi szerződés rendelkezéseivel összhangban teljesített kiadás alapján nem számolható el költség (értékcsökkenési leírás sem). Amennyiben a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor az itt leírtak csak a támogatásból fedezett kiadásrészre értendők.

A közös tulajdonú ingó vagyontárgy, az ingatlan átruházásából, bérbeadásából, a vagyoni értékű jog visszterhes alapításából, végleges átengedéséből, megszüntetéséből, ilyen jogról való végleges lemondásból, az értékpapír elidegenítéséből származó jövedelemről alapvetően az mondható el- ha a törvény másként nem rendelkezik-, hogy a tulajdonost tulajdoni hányada alapján terheli adókötelezettség. A házassági vagyonközösség esetében a fent említett nevesített eseteket kivéve azt a magánszemélyt terheli az adókötelezettség, aki a tevékenységet folytatja, illetőleg aki a jövedelemszerzés jogcímének jogosultja.

Jövedelemmeghatározáshoz a bevételeket és költségeket forintban kell megállapítani. Utalvány esetében bevétel alatt azt az összeget értjük, amely érték a kötelezettség csökkentésére felhasználható, vagy amely értékben az termékre vagy szolgáltatásra cserélhető. Elengedett kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege. Magánszemély javára teljesített kiadás esetében a bevétel a kiadás teljes összege. Egyéb nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a szokásos piaci érték. Ha az itt említett eszközök értékének csak egy része minősül bevételnek, akkor a jövedelem meghatározásánál a már és most említett részeket együtt kell figyelembe venni.

Általános Forgalmi Adó meghatározásának szabályai

Az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján a piaci szereplő áfa-adóalany, a beszerzései során felmerült előzetesen felszámított adót, valamint az értékesítése során fizetendő áfát a következők szerint kell figyelembe vegye:

  • Amennyiben az adóalany az ÁFA törvény alapján az áfát tételesen fizeti, akkor azt sem a bevételei, sem a költségei között nem mutathatja ki. Kivétel ez alól a kiadáshoz költségként elszámolható le nem vonható előzetesen felszámított áfa, amely ez esetben költséget növelő tételként jelenik meg.

  • Nem számolható el költségként a levonható előzetesen felszámított áfa abban az esetben, ha Áfa-törvény különös rendelkezései alá tartozó magánszemély a bevételeiből a különös szabály alapján adódó áfa-fizetési kötelezettséget levonja.

  • Nem csökkenti a fizetendő áfa a bevételeit annak a magánszemélynek, aki alanyi, illetve tárgyi alapon adó-mentességben részesül. Ezen jogalanynak -amennyiben ez a felszámított adó a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint költségként elszámolható kiadáshoz kapcsolódik- a beszerzéseit terhelő le nem vonható áfa költséget növelő tényezőként figyelembe vehető.

  • Amennyiben a le nem vonható áfa utólag, vagy részben válik a fenti pontok szerint levonhatóvá, azon korrekció a levonás évében a költségeket csökkenti.

  • A különleges jogállást választó, mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemélynél a bevételnek része a felvásárlótól kapott kompenzációs felár. Előzetesen felszámított áfaként veheti számításba az adólevonásra jogosult felvásárló magánszemély a kompenzációs felárat.

Külföldi pénznemre vonatkozó jogszabályok

A külföldi pénznemben felmerült bevételek és kiadások alapján számolt áfa meghatározásához a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama az irányadó, amennyiben az említett pénznem nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámolni.

Pénznemről történő átszámítások menete:

  • bevétel esetén a bevételszerzés időpontjának,

  • kiadás esetén a teljesítés időpontjának,

  • dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása esetén a megszerzéskori árfolyama,

  • értékpapír átruházása esetén az értékpapír tulajdonjogának megszerzésének napjának,

  • dematerializált értékpapír esetén az értékpapírszámlán történő jóváírás napjának,

  • egyéb pénzügyi eszközre kötött ügylet esetén az ügylet teljesítésének időpontjának,

  • külföldi pénznemben kifizetett adó esetében a teljesítés időpontja, vagy az adóév utolsó napjának devizaárfolyama az irányadó

A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelmekből, osztalékokból az adót egyazon pénznemben kell levonni, majd a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva kell -már forintban- megfizetni.

A Személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazza a magánszemélyt,

1. hogy külföldi pénznemben szerzett bevételét, vagy kifizetett kiadását, amennyiben azok külföldi pénznemben történtek az alábbi tranzakciók:

  • bevétel esetén a bevételszerzés,

  • kiadás esetén a teljesítés,

  • dolog, pénzügyi eszköznek nem minősülő vásárolt jog, vásárolt követelés átruházása,

akkor külföldi pénz eladása esetén a követő 15 napon, külföldi pénznem esetén a megelőző 15 napon belül a pénzügyi intézmény által az adott külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére kiállított bizonylattal, a figyelembe vett árfolyamot a bizonylat szerinti összeg mértékéig alkalmazhatja a forintra történő átszámításhoz.

Illetve kötelező érvényűvé teszi a törvény, hogy a

2. külföldi pénz eladása/vétele esetén az alábbi tranzakciók esetében:

  • értékpapír átruházása,

  • dematerializált értékpapír beszerzés,

  • egyéb pénzügyi eszközre kötött ügylet,

a forintra történő átszámításra az ügyletben alkalmazott árfolyamot kell figyelembe venni.

Külföldi pénznemben keletkezett bevétel esetében, amennyiben

  • a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik- a kifizető az adóelőleg megállapításához, vagy

  • a magánszemély- választása szerint- az adóelőleg, adó megállapításához

a bevétel, vagy a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot alkalmazza.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 
Üzemanyagárak

NAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásaNAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásai. Kattintson»

Jegybanki alapkamat

Jegybanki alapkamat mértékének változásaiJegybanki alapkamat mértékének változásai. Kattintson»

Főkönyvi számlarend

Főkönyvi számlarend mérleg- és eredményszámlákkalSzámlarend mérleg- és eredményszámlákkal.
Kattintson »

Hivatalok

Fontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségükFontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségük. Kattintson»