Legújabb díjmentes cikk

Legújabb díjmentes cikk az adózás és munkaügy területénBéren kívüli juttatások
Nézzük meg, hogy milyen juttatások minősülnek béren kívüli juttatásnak. Bővebben>>

Legújabb Adó Sziget Klub cikk

Legújabb Adó Sziget Klub cikkHogyan biztosítsuk szerződéseink teljesülését?
Mik is az ehhez kapcsolódó szabályok? Bővebben>>

AdoSzigetAkademia

Szavazás
Ön szerint milyen hatása lesz az EVA várható adónövelésének?
 

Az adó- és járulék különbözet elszámolása

Ha a munkáltató a munkáltatói adómegállapítást követően feltárja, hogy a magánszemély jogszerű eljárása mellett az adót tévesen állapította meg, és a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, az adómegállapítást módosítja, és az adókülönbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetve a következő kifizetéskor levonja. A munkáltató az adómegállapítás módosítását nyilvántartásba veszi, és egyidejűleg a módosított adómegállapításról igazolást állít ki a magánszemély részére. Az levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal és adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át.

Abban az esetben, ha az adókülönbözetet egy összegben nem lehet levonni, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetve visszatérített adókülönbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetve igényli vissza. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania, és meg kell fizetnie. A munkáltató az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. Amennyiben az adókülönbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül az adókülönbözet még fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állami adóhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak az adólevonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.

Ha a munkáltatói adómegállapítás azért nem módosítható, mert

a) magánszemély már nem áll munkaviszonyban az adót megállapító munkáltatóval,

b) magánszemély a munkáltatói adómegállapítást önellenőrzéssel helyesbítette, és erről nyilatkozott a munkáltatójának,

c) magánszemély adóját a magánszemély halálára tekintettel az adóhatóság állapította meg,

a munkáltató a feltárt adókülönbözetet a feltárás időpontjában nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságának. A munkáltató a feltárt adókülönbözetről lehetősége szerint tájékoztatja a magánszemélyt. A munkáltató a levonni elmulasztott adó után a munkáltatói adómegállapításra előírt határidőt követő naptól a nyilvántartásba vétel napjáig saját terhére önellenőrzési pótlékot állapít meg, melyet be kell vallania és meg kell fizetnie. A munkáltató a bejelentési, önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A bejelentés alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetve javára.

Ha a munkáltató az összesített igazolás kiállítását követően, illetve a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg. A munkáltató (kifizető) a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató (kifizető) bejelentése alapján az adókülönbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetve javára.

A magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzően nyilatkozhat arról, hogy a kifizetést járulékfizetési kötelezettség nem terheli. A magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű. A járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot az önadózó magánszemély a jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában igényelheti vissza, feltéve, hogy a különbözetet év közben a munkáltatóval (kifizetővel) nem számolta el.

Ha a munkáltató a magánszemélynek teljesített kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemélyt terhelő járulékot nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű járulék levonását eredményezte, a munkáltató (kifizető) az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott járulék után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be, és fizet meg.

A munkáltató, amennyiben a magánszemély vele még munkaviszonyban áll, a törvényben meghatározottaktól eltérően megállapított és levont járulék nyilvántartásba vételét követően a feltárt hiba következményeként keletkezett járulék különbözetet a magánszemély részére visszatéríti, illetve a következő kifizetéskor levonja. A levonás nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15%-át. Ha a különbözet egy összegben nem vonható le, a munkáltató a levonást további hat hónapon át folytathatja. A munkáltató a levont, illetve visszatérített járulék-különbözetet a rá vonatkozó szabályok alapján vallja be, fizeti meg, illetve igényli vissza. Abban az esetben, ha a járulék különbözet az előbbiek szerint nem vonható le teljes egészében, vagy a magánszemély időközben munkahelyet változtat, a munkáltató a levonás meghiúsulásától számított 15 napon belül a különbözet fennálló összegéről és a magánszemély adóazonosító számáról értesíti a magánszemély állami adóhatóságát, amely az egyébként rá vonatkozó szabályok szerint intézkedik a hátralék beszedése érdekében. Ilyen esetben késedelmi pótlék a fizetési felhívásban megjelölt teljesítési határidő lejártát követően számítható fel. A magánszemély az adóhatóságtól fizetési könnyítést csak a levonás előbbiek szerinti meghiúsulása esetén kérhet.

A kifizető a járulék különbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri.

A munkáltató bejelentése alapján a járulék különbözetet az állami adóhatóság határozattal írja elő a magánszemély terhére, illetve javára.

A munkáltató, ha a járulék különbözet elszámolása meghiúsult, továbbá a kifizető az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási és a bejelentési kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. A munkáltató, ha a magánszeméllyel a járulék különbözetet elszámolta, az önellenőrzési pótlék megállapítási, bevallási kötelezettség teljesítésével mentesül a levonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól.

Ha a munkáltató a vele munkaviszonyban már nem álló magánszemélytől a munkaviszony fennállása alatt a biztosítottat terhelő járulékot nem vonta le, de azt bevallotta és megfizette, a le nem vont biztosítotti járulék összegének és a magánszemély adóazonosító jelének közlésével értesíti a magánszemély állami adóhatóságát. Az állami adóhatóság a munkáltató által le nem vont, biztosítottat terhelő járulékot határozattal írja elő a magánszemély terhére, és szükség esetén intézkedik az előírt járulék beszedése iránt. Amennyiben a magánszemélyt terhelő járulék összege megfizetésre, beszedésre került, az állami adóhatóság erről a magánszemély volt munkáltatóját értesíti, aki az általa jogszerűen bevallott biztosítotti járulékot önellenőrzéssel helyesbíti, a visszajáró összegről rendelkezik.

[2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről]

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 
Üzemanyagárak

NAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásaNAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásai. Kattintson»

Jegybanki alapkamat

Jegybanki alapkamat mértékének változásaiJegybanki alapkamat mértékének változásai. Kattintson»

Főkönyvi számlarend

Főkönyvi számlarend mérleg- és eredményszámlákkalSzámlarend mérleg- és eredményszámlákkal.
Kattintson »

Hivatalok

Fontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségükFontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségük. Kattintson»