Legújabb díjmentes cikk

Legújabb díjmentes cikk az adózás és munkaügy területénEnnyi lesz 2014-ben a minimálbér
Nézzük meg az ehhez kapcsolódó szabályokat. Bővebben>>

Legújabb Adó Sziget Klub cikk

Legújabb Adó Sziget Klub cikkAz eszközök értékcsökkenése és értékvesztése
Nézzük meg az ehhez kapcsolódó szabályokat. Bővebben>>

Adó Sziget Klub az Új Munka Törvénykönyvével!!!

Adónaptár
loader
Szavazás
Ön szerint milyen hatása lesz az EVA várható adónövelésének?
 

2012. évi törvényváltozások az Szja törvényben

Nézzük meg, hogy miben változik a Személyi jövedelemadóról szóló törvény 2012-ben

Szja törvény főbb változásai röviden összefoglalva  

Változás 2011. november 30-tól 

  • Kamatkedvezményből származó jövedelemnek nem minősül a végtörlesztéshez igénybe vett kamatmentes munkáltatói kölcsön.

Változások 2012. január 1-jétől

 

  • Nem számít önálló tevékenységből származó jövedelemnek a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység

  • Megszűnik az adójóváírás

  • Adóalap-kiegészítés sávos számítása

A jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után nem kell megállapítani adóalap-kiegészítést, afölött pedig 27%-ot.

  • Önálló tevékenység adóalapjának kiszámítása

A módosítás 2012-től, hogy az elszámolható költséget önálló tevékenység esetén a törvény maximálja a bevétel 50%-ban. 2011-ben nem volt ilyen maximum kitétel.

  • Béren kívüli juttatásnak maximum értéke lett, mégpedig éves szinten 500 ezer forint (törtévben ennek arányos része). Az efölötti béren kívüli juttatások már egyes meghatározott juttatásnak minősülnek.

  • Étkezési utalványokat felváltja az Erzsébet-utalvány, s emellett csökken azon felső határ, melynek keretében a munkavállalónak való juttatás béren kívüli juttatásnak minősül.

Ennek megfelelően béren kívüli juttatásnak minősül az Erzsébet-utalványként havi 5.000 Ft-ig terjedő értékű juttatás, míg munkahelyi vendéglátásnál 12.500 Ft-ig terjedő havi juttatás. 2011-ben ez mindkettő 18.000 Ft volt.

  • Megszűnik az üdülési csekk, marad a Széchenyi Pihenő Kártya, bár módosult értékhatárokkal.

  • Megszűnik az internetszolgáltatás támogatása, mint béren kívüli juttatás.

  • Korlátozások vannak az elhatárolt veszteség figyelembe vételénél mind az egyéni vállalkozónál mind a mezőgazdasági őstermelőnél.

Szja törvény változásai részletesen összefoglalva

A változásokat, újdonságokat dőlt betűvel jeleztük

Új, módosuló vagy megszűnő fogalmak
(Változás 2012. január 1-jétől)
 

Új fogalomként jelenik meg a törvényben a gazdasági tevékenység. Ennek megfelelően 2012-től a Gazdasági tevékenység nem más, mint valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

Bővül a csoportos személyszállítás fogalma a következők szerint.

Csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkáltató a munkavégzés érdekében legalább négy

munkavállaló szállításáról gondoskodik

a) a tulajdonában (üzemeltetésében) lévő járművel, vagy

b) kifizetőtől igénybe vett személyszállítási szolgáltatás útján

azzal, hogy egyidejűleg négynél kevesebb munkavállaló szállítása is csoportos személyszállításnak minősülhet, ha a munkavállalók munkarendje vagy a munkahely földrajzi elhelyezkedése miatt a munkába járás, illetve a hazautazás közösségi közlekedési eszköz igénybevételével nem valósítható meg. (A dőlt betűs rész a változás 2012-től.)

Alapkutatás, Alkalmazott kutatás és Kísérleti fejlesztés 2012-től az Innovációs törvényben foglaltak szerint lesz meghatározva, melyre az Szja törvény csupán ennek megfelelően hivatkozik.

Üdülési csekk

A törvényből 2012-től kikerül a fogalmak közül az „Üdülési csekk”.

Erzsébet utalvány

2012-től új fogalom jelenik meg, ami nem más, mint az Erzsébet utalvány.

Az Erzsébet-utalvány a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány.

Továbbá 2012. január 1-jétől felhatalmazást kap a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg az Erzsébet-utalvány kibocsátásának részletes szabályait.

Jövedelem, bevétel, költség
(Változás 2012. január 1-jétől)

2011-ben a törvény a külföldi pénznemben keletkezett bevételt forintra történő átszámítását definiálta, a 2012-től pedig a külföldi pénznemben keletkezett kiadást is, mégpedig az alábbiak szerint.

 

Külföldi pénznemben keletkezett bevétel, valamint külföldi pénznemben teljesített kiadás esetén

a) – ha a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik – a kifizető az adóelőleg megállapításához,

b) a magánszemély – választása szerint – az adóelőleg, adó megállapításához

a bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot

kell alkalmazni.

 

A külföldi pénznemben megszerzett kamatjövedelemből, osztalékból (osztalékelőlegből) az adót ugyanazon külföldi pénznemben kell megállapítani, levonni és a jövedelem megszerzésének időpontjában érvényes árfolyamon átszámítva, forintban kell megfizetni.

 

Jövedelemnek nem számító tételek (Változás 2012. január 1-jétől)

Kisebb változtatás történik 2012-től az alábbi rendelkezésben:

Nem kell jövedelemként figyelembe venni a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezet, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja.

 

Új bevételnek nem számító tételt tartalmaz a 2012. évi törvény, mégpedig a következőt:

Nem kell a jövedelem kiszámításnál figyelembe venni a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemélytől átvállalt kamarai tagdíj összegét, feltéve, hogy a tevékenység kizárólag szakmai kamara tagjaként folytatható.

 

2012-től kiegészítésre került az alábbi rendelkezés is:

Jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, melyet a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást (ideértve azt a támogatást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megelőzően, továbbá gazdasági társaságba történő belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap, azzal, hogy amennyiben a támogatás összegét a magánszemély gazdasági társaság alapítására fordítja, az a rész nem minősül bevételnek, amelyet ténylegesen is a gazdasági társaság rendelkezésére bocsát), feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el.

Továbbá nem kell bevallani azt a bevételt, amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot. Ez 2011-ben úgy hangzott, hogy amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és abból az adóévben megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot.

 

Önálló tevékenységből származó jövedelem
(Változás 2012. január 1-jétől)

Lakás bérbeadása

Önálló tevékenységből származó bevétel a lakás bérbeadása. 2012-től viszont a lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.

Vissza nem térítendő támogatás kezelése az önálló tevékenységből származó jövedelemnél

 

Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásból származó bevétele tekintetében a következők szerint kell megállapítania a jövedelemszerzés időpontját.

A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) - ideértve az értékcsökkenési leírást is - összegével. Ha a támogatás a folyósítása alapjául szolgáló jogszabály, illetve nemzetközi szerződés rendelkezése alapján e törvény szerint költségnek nem számító kiadás fedezetére (is) felhasználható, akkor a támogatásból az adóévben teljesített ilyen kiadásnak megfelelő részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni.

Ha a magánszemély a támogatást köteles egészben, vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként. A magánszemély a visszafizetett összegből az előző bekezdés alapján már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó rendelkezések szerint járhat el.

 

2012-től amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja szerint a megadott határidőig nem használta fel, a támogatás fel nem használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.

 

 

Nem önálló tevékenységből származó jövedelem
(Változás 2012. január 1-jétől)

 

2012-től nem számít önálló tevékenységből származó jövedelemnek a közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység.

Mikor nem kell a kifizetőnek megállapítania adóelőleget őstermelői bevételnél?
(Változás 2012. január 1-jétől)

 

2011-ben a rendelkezés úgy szól, hogy a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott, valamint a felvásárlási jegy alapján kifizetett bevételből. Azonban ha a nem egyéni vállalkozóként, nem mezőgazdasági őstermelőként számlaadásra kötelezett magánszemély nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az adóelőleg levonását, akkor azt a kifizetőnek meg kell állapítania és le kell vonnia.

 

2012-től a törvény alapján kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania

a) az őstermelői tevékenységből származó bevételből, ha a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor (a juttatáskor) bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, illetve ha családi gazdálkodó (gazdálkodó családtagja), az e jogállását igazoló okiratát; a kifizető az ilyen kifizetéseket is feltünteti a kötelezettséget eredményező kifizetésekről, juttatásokról az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott formában és előírt határidőre teljesítendő bevallásában;

b) a vállalkozói bevételből, ha az egyéni vállalkozó az e bevételéről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.

Összevont adóalap megállapítása
(Változás 2012. január 1-jétől)

 

Adóalap-kiegészítés

 

2012-től sávosan kell számítani az adóalap-kiegészítést, ami azt jelenti, hogy bizonyos jövedelem alatt nem kell adóalap-kiegészítést számítanunk csak egy bizonyos jövedelem felett. Továbbá változás az is, hogy az adóalap-kiegészítés mértékét nem járulékok mértékéhez, hanem konkrétan 27%-ban állapítja meg a törvény. De nézzük meg most pontosan hogyan is számoljuk ezt 2012-től.

 

Az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és az alábbiakban részletezett adóalap-növelő összeg. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. (Ebben a rendelkezésben nem történik változás, ez eddig is így volt.)

 

Viszont az előző bekezdésben említett adóalap-növelő összeget 2012-ben

a) az előző bekezdés szerinti jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó része után nem kell megállapítani,

b) az előző bekezdés szerinti jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után 27%-os mértékkel kell megállapítani, mely összeget nevezzük adóalap-kiegészítésnek.

 

Az adóalap-növelő összeg pedig 2012. évet követően nulla lesz, ahogy azt a korábbi előirányzat is tartalmazta.

 

Azonban 2012-től vannak esetek, mikor nem kell adóalap-kiegészítéssel számolnunk az adóalap meghatározásánál. Nézzük, hogy ez mit is jelent pontosan.

Mikor nem kell adóalap-kiegészítéssel számolnunk?
(Változás 2012. január 1-jétől)

 

Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni

a) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóelőlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben,

b) az adóköteles munkanélküli ellátás adóelőlegének a megállapításakor,

c) valamint ha a bevétel adóelőleg megállapítására nem kötelezett kifizetőtől, kifizetőnek nem minősülő személytől származik, és az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot.

 

Nem kell 2012-től az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. Természetesen a kifizetőnek a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmaznia kell az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja.

 

A törvény útmutatást ad arra, hogy miként kell az adóalap-kiegészítést számolni úgy, hogy a jövedelemhatár átlépésének hatására ne legyen hirtelen adónövekedés a dolgozó jövedelmében. Ezért a törvény a következők szerint írja elő a göngyölítéses számítást az adóalap-kiegészítés érvényesítésénél.

 

Az adóelőleget megállapító munkáltatónak az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére kell alkalmaznia, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely - a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve - az említett értékhatárt meghaladja.

 

De nézzük, hogy mi történik, ha a magánszemély az adóelőleg nyilatkozatában nem nyilatkozik arról, hogy összevont jövedelme éves szinten meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot.

 

A magánszemély az előző bekezdésekben foglaltaktól eltérően az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban

a) kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést;

b) köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja. A nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély különbözeti bírság fizetésére köteles.

Adójóváírás megszűnik

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

2012-től megszűnik az adójóváírás mint kedvezmény, melynek következtében az alacsonyabb jövedelműekre nézve ez kedvezőtlen hatást jelent, hiszen adójukat továbbiakban nem fogja csökkenteni ez a jogcím.

Adóelőleg alapjának megállapítása

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

A következők szerint kell az adóelőleg alapját megállapítani 2012-től, ha nem 'nem önálló tevékenységről' és nem 'költségtérítésről' van szó:

  • Abban az esetben, ha a bevétel adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik, úgy a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész, az előbbiek hiányában, valamint amely bevételből az Szja törvény szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege (önálló tevékenység esetében a bevétel 90 százaléka). (A módosítás 2012-től, hogy az elszámolható költséget a törvény maximálja a bevétel 50%-ban.)

  • Abban az esetben, ha a bevétel nem adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőtől származik - a magánszemély döntése szerinti költség, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő esetében - ha a külön rendelkezés alapján átalány-költség szerinti jövedelem-megállapítást alkalmaz - legfeljebb az átalány-költség levonásával meghatározott rész, valamint amely bevételből e törvény szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege. (Ez a rendelkezés nem változik 2012-re.)

A fentieket tekintjük az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek és az adóalap ez az összeg növelve az adott bevételre tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés összegével.

 

Az adóelőleg alapja költségtérítés esetében pedig a következők szerint alakul 2012-től.

  • Ha a költségtérítés adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik, úgy a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti költség levonásával, erre vonatkozó nyilatkozat hiányában legfeljebb az e törvény rendelkezése szerint igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával megállapított rész, az említett nyilatkozat és rendelkezés hiányában a bevétel teljes összege (önálló tevékenységből származó bevételnek minősülő költségtérítésnél a bevétel 90 százaléka),

  • Az előző pontban nem említett költségtérítés esetében a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elszámolható igazolt vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad, vagy a magánszemély a döntése szerinti költség, egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő esetében - ha a külön rendelkezés alapján átalány-költség szerinti jövedelem-megállapítást alkalmaz - az átalány-költség levonásával meghatározott rész. (Ez a rendelkezés nem változik 2012-re, a teljesség kedvéért írtuk csak le.)

A fentieket tekintjük az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek és az adóalap ez az összeg növelve az adott bevételre tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés összegével.

Egyes meghatározott juttatások - kafetéria

(Változás 2012.01.01-től.)

 

A törvény bővíti az egyes juttatások körét, általánosan leírva, hogy mik is tartoznak bele amellett, hogy a törvény konkrét juttatásokat is megfogalmaz.

 

Így 2012-től egyes meghatározott juttatásnak minősül:

a) a munkáltató által

aa) valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), vagy

ab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –,

vagy

ac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

b) a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatóhoz a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint kirendelt munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján

ba) több munkavállaló, vagy

bb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –, vagy

bc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg.

Egyes meghatározott juttatások, melyekre több magánszemély jogosult

(Változás 2012.01.01-től.)

 

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát). (2012-től csak a dőlt betűs résszel bővült a törvény szövege, a többi rész 2011-ben is érvényben volt.) 

Reprezentáció, üzelti ajándék

(Változás 2012.01.01-jétől.)

 

2012-től módosulnak, egyszerűsödnek az üzleti ajándékra, illetve reprezentációra vonatkozó előírások.

 

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az Szja törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat.

 

Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a fenti bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. 

Sorsolás eredményeként megillető juttatások

(Változás 2012.01.01-jétől.)

 

2012-től a törvény alapján az adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem tekinthető, üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá, az szintén egyes meghatározott juttatásnak minősül az Szja törvény szerint. Ehhez azt tudni kell, hogy a kifizető rosszhiszemű vagy jogszerűtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.

 

2011-ben ennek a juttatási formának felső határa volt, mégpedig a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó mértékben volt meghatározva. EZ a felső határ azonban megszűnt 2012-től.

Béren kívüli juttatások átminősítése egyes meghatározott juttatások körébe adózásilag

(Változás 2012.01.01-jétől.)

 

Korábbi évben találkoztunk olyannal, hogy ha a béren kívüli juttatások éves összesítésben egy bizonyos értékhatárt meghaladtak, akkor az értékhatár feletti rész adózásilag az egyes meghatározott juttatások körébe tartozik. 2012-től ismét előtérbe kelül ez a megközelítés, mégpedig a következők alapján.

 

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás, amely megfelel a béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított a béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét meghaladó része. Ezt az értéket keretösszegnek nevezzük.

Étkezési utalvány, munkahelyi étkeztetés változása

(Változás 2012.01.01-jétől.)

 

Havi 18.000 forintról 5.000 forintra csökken 2012-től az étkezési utalványok értéke, melyet a munkáltató, mint béren kívüli juttatást adhat a munkavállalójának. A munkahelyi étkeztetés értéke, mint béren kívüli juttatás szintén csökken 18.000 forintról 12.500 forintra 2012-től. Ez a változás részletesen a következők szerint hangzik.

Béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállaló választása szerint

ba) munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó része [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

bb) fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó része.

Megszűnő béren kívüli juttatás - internetszolgáltatás

(Változás 2012.01.01-jétől.)

 

2012-től a megszűnik a munkáltató által nyújtatható ingyenes vagy kedvezményes internetszolgáltatást, illetve ahhoz kapcsolódó támogatást, mint béren kívüli juttatást. Ezt 2011-ben 5.000 forintig biztosíthatta a munkáltató.

Széchenyi Pihenő Kártya

(Változás 2012.01.01-jétől.)

 

Értékben kedvezményesebben juttatható, azonban felhasználás tekintetében jobban korlátozott változtatást találhatunk Széchenyi Pihenő Kártya vonatkozásában 2012-től. Míg korábban éves szinten 300.000 forint támogatásnyi érték számított béren kívüli juttatásnak, melyet többfajta szolgáltatásra vehetett igénybe a jogosult, addig most szolgáltatás fajtánként találhatjuk meg az éves maximum határt, mégpedig a következők szerint.

 

Béren kívüli juttatásnak minősül az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya

  • szálláshely alszámlájára számlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás;

  • vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátó-helyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás;

  • szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás.

Szakképző iskolai tanulónak, hallgatónak történő juttatás, mint béren kívüli juttatás

(Változás 2012.01.01-jétől.)

 

Csökken 2012-től a szakképző iskolai tanulónak a kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt étkezési utalvány formájában juttatható béren kívüli juttatás mértéke. Ez a juttatást 2011-ben szintén havi 18.000 forintos juttatásig tekinthettük béren kívüli juttatásnak. Az alábbiakban nézzük meg, hogy pontosan hogy is szól a törvény szövegezése miképp is csökken ennek mértéke 2012-ben.

 

A szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint

  • munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész [ideértve a kizárólag az adott munkáltató munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható - a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott - utalványt, elektronikus adathordozót is], és/vagy

  • fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész

tekinthető béren kívüli juttatásnak. 

 

Üzleti ajándék és a reprezentáció

(Változás 2012. január 1-jétől.)

 

Az üzleti ajándék nem más, mint a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Míg 2011-ben ennek felső korlátja volt, mely a minimálbér 25%-nak megfelelő egyedi értékben volt maximálva, addig 2012-től ilyen felső korlátot nem szab meg a törvény.

 

2011-ben adómentes juttatásnak minősült a reprezentáció és az üzleti ajándék alapján meghatározott bevétel, ha azt a kifizető társasági adóalapot növelő tételként köteles volt figyelembe venni. 2012-től azonban ez a lehetőség kikerült a törvényből. 

Kamatkedvezményből származó jövedelemnek nem minősülő munkáltatói kölcsön munkavállaló részére

(Változás 2011. november 30-tól.)

 

A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni a következő jogcím és a következő feltételekkel fennálló követelés utáni kamatkedvezményt:

A munkáltató által munkavállalójának a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtott kölcsönt, feltéve, hogy a magánszemély a hitelintézet által kiadott igazolással bizonyítja a kölcsönt biztosító munkáltató felé a végtörlesztésként kiegyenlíteni kívánt tartozás fennálló összegét.

Ezt azokra a kölcsönökre lehet alkalmazni, melyek megfelelnek a fentiekben foglaltakra és a munkaadó 2011. november 30. és 2012. február 28. között nyújtja a munkavállalójának.

Egyéni vállalkozó átalányadózásához kapcsolódó változások

(Változás 2012. január 1-jétől.)

 

A törvény jelenleg is számos egyedi rendelkezést tartalmaz bizonyos tevékenységekhez kapcsolódó átalányadózás tekintetében. Ilyennek minősül az is, miszerint az adóév egészében kizárólag az 53. § (3) bekezdésben, vagy kizárólag a (3) és (4) bekezdésben felsorolt tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 80 százalék költséghányad levonásával állapítja meg az átalányadóját. Ezt hívjuk átalányban megállapított jövedelemnek. 2012. január 1-jétől azonban ezek a tevékenységek változnak a jelenlegihez képest, mégpedig a következők szerint:

 

Az előző, vagyis a fenti bekezdésben hivatkozott (3) bekezdés a következő tevékenységeket tartalmazza:

a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41.20, 42);

b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10);

c) halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72);

d) feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig), kivéve:

  • valamennyi bérmunkában végzett szolgáltatás,

  • egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20);

e) építőipari szolgáltatás (TESZOR 43);

f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29);

g) a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1);

h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1);

i) fényképészet (TESZOR 74.20);

j) textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11);

k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56), kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR 47, kivéve az alábbi, (4) bekezdésben felsorolt üzleteket).

 

A korábban hivatkozott (4) bekezdésbe pedig az alábbi üzletek tartoznak majd a 2012-től:

a) élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.11);

b) iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem (TEÁOR 47.19);

c) zöldség, gyümölcs kiskereskedelme (TEÁOR 47.21);

d) hús, húsáru kiskereskedelme (TEÁOR 47.22);

e) hal kiskereskedelme (TEÁOR 47.23);

f) kenyér-, pékáru-kiskereskedelem (TEÁOR 47.24-ből);

g) egyéb élelmiszer-kiskereskedelemből a gyógytea és étrend-kiegészítő termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.29-ből);

h) vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelem (TEÁOR 47.52);

i) gyógyszer-kiskereskedelemből a vitaminok kiskereskedelme (TEÁOR 47.73-ból);

j) gyógyászati termékek kiskereskedelme (TEÁOR 47.74).

Elhatárolt veszteség kezelése egyéni vállalkozónál

(Változás 2012.01.01-jétől.)

 

Az elhatárolt veszteséget az egyéni vállalkozó bármely későbbi adóév (de legkésőbb az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésének adóéve) vállalkozói jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben - döntése szerinti megosztásban – elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított vállalkozói adóalap 50 százalékáig érvényesíthető. (2011-ben nem volt százalékos korlátozás a törvényben.)

 

Továbbá a mezőgazdasági tevékenységet végző egyéni vállalkozó az adóévben elhatárolt veszteségét - az fentiektől függetlenül - az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával. Ha ezzel nem él, vagy ha veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két év terhére, a fennmaradó részre az általános szabályozások alkalmazhatók. (2011-ben nem volt százalékos korlátozás a törvényben.)

Elhatárolt veszteség kezelése a mezőgazdasági őstermelőnél

(Változás 2012.01.01-jétől.)

 

Az elhatárolt veszteséget a mezőgazdasági őstermelő bármely későbbi adóév (de legkésőbb az őstermelői tevékenység megszüntetésének adóéve) őstermelői tevékenységéből származó jövedelmével (ideértve az önellenőrzés, adóellenőrzés során feltárt jövedelmet is) szemben, döntése szerinti megosztásban elszámolhatja, azzal, hogy az adóévben elszámolt elhatárolt veszteség legfeljebb az elhatárolt veszteség nélkül számított őstermelésből származó jövedelem 50 százalékáig érvényesíthető. (2011-ben nem volt százalékos korlátozás a törvényben.)

 

A mezőgazdasági őstermelő az adóévben elhatárolt veszteségét – a fenti bekezdésben foglaltaktól függetlenül - az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is rendezheti adóbevallásának önellenőrzésével oly módon, hogy a megelőző két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett, őstermelői tevékenységből származó jövedelmét (ideértve az önellenőrzés során feltárt jövedelmet is) csökkenti adóévenként az elhatárolt veszteség 30 százalékával. (2011-ben nem volt százalékos korlátozás a törvényben.)

Adónyilatkozat

(Változás 2012.01.01-jétől.)

 

Ahogy 2011-ben, úgy 2012-ben is a magánszemély adónyilatkozattal is teljesítheti adóbevallását. Ez azt jelenti, hogy a magánszemély adónyilatkozatot tehet, ha egyébként nem keletkezett olyan kötelezettsége, vagy nem él olyan jogosultsággal, amely miatt bevallási kötelezettségét munkáltatói adómegállapítással vagy adóbevallással kell teljesítenie.

 

A bevallási kötelezettség adónyilatkozattal teljesíthető többek között akkor, ha a magánszemély az adóévben

a) adóelőleget megállapító munkáltató(k)tól szerzett jövedelmet úgy, hogy a levont adó/adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az adóévben összesen az ezer forintot nem haladja meg, és emellett

b) más kifizető(k)től is szerzett kifizetésenként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, feltéve, hogy

1. tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), nem számolt/számol el, és

2. a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt - megosztás nélkül -, az adóból, adókedvezményt csak egy - adóelőleget megállapító - munkáltatónál érvényesített, és csak annyiban érvényesít, amennyiben az adóelőleg-nyilatkozata szerint ez a munkáltató azt figyelembe vette, és

3. az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot nem ad, és

4. az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta.

2011-ben 5. pontként szerepel itt a felsorolásban a következő: az összes jövedelme az adóévben az adójóváírás jogosultsági határát nem haladta meg, vagy adójóváírást nem érvényesített, nem érvényesít. 2012-ben azonban ez az 5. pont kikerült a törvényből, hiszen az adójóváírás 2012-től már nem szerepel a törvényben.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - adosziget@adosziget

 

 
Üzemanyagárak

NAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásaNAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásai. Kattintson»

Jegybanki alapkamat

Jegybanki alapkamat mértékének változásaiJegybanki alapkamat mértékének változásai. Kattintson»

Főkönyvi számlarend

Főkönyvi számlarend mérleg- és eredményszámlákkalSzámlarend mérleg- és eredményszámlákkal.
Kattintson »

Hivatalok

Fontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségükFontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségük. Kattintson»