Nézzük meg, hogy hogyan változik a tbj törvény 2012-ben.

Tbj. törvény főbb változásai röviden összefoglalva

 

Változás 2011. december 1-jétől

 

• Magán-nyugdíjpénztári tagdíj mértéke a 2011. december 31. utáni esedékes tagdíjaknál 10%.

 

Változások 2012. január 1-jétől

 

• Megszűnő fogalmak: Kezdő egyéni vállalkozó, Segítő családtag

• Megszűnő járulék: társadalombiztosítási járulék, helyette külön törvényben bevezetésre kerül a szociális hozzájárulási adó.

• Biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék növekedése 7,5%-ról 8,5%-ra.

• Egészségügyi szolgáltatási járulék növekedése 6.390 Ft-ra havonta.

• Csökken azon jövedelmek köre, melyek után nem kellett a biztosítottnak megfizetnie bizonyos járulékokat

• Társas vállalkozó járulékfizetése, illetve a minimum határ növelése

• Biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetésének, illetve olyan biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetésének változása, aki egyben az egyszerűsített vállalkozói adó alanya is. A minimum járulékfizetési határ bizonyos esetekben növekszik.

• Mezőgazdasági őstermelő járulékfizetésének változása, A minimum járulékfizetési határ bizonyos esetekben növekszik.

• Minden jogviszony után ugyanúgy meg kell fizetni a különböző járulékokat.

 

Tbj. törvény változásai részletesen összefoglalva
A változásokat, újdonságokat dőlt betűvel jeleztük

Új alapelv a törvényben
(Változás 2011. december 1-jétől)

 

Korábbról tudjuk, hogy a magán-nyugdíjpénztár tagok után a foglalkoztatónak továbbiakban is kell járulékot fizetnie, mely után a munkavállaló semmilyen jogot nem szerez, míg korábban ez a nyugdíjalapjába beleszámított. Ezt az elvet emelte be a törvénybe jelenlegi kormányunk a követező megfogalmazással.

 

A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően - a szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítése, valamint az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartása érdekében - törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet.

 

Megszűnő fogalmak

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

2012-től megszűnnek az alábbi fogalmak:

• Kezdő egyéni vállalkozó és a hozzá kapcsolódó rendelkezések

• Segítő családtag és a hozzá kapcsolódó rendelkezések
  

• Ki minősül társas vállalkozónak?

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

2012-től bővül a társas vállalkozó fogalma, mégpedig az alábbi utolsó ponttal (a többi pontot a teljesség miatt írtuk le).

Társas vállalkozó:

1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),

2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,

3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,

4. az egyéni cég tagja,

5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül,

 

Ki minősül biztosítottnak?

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

2012-től a törvény a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselőjét is biztosítottnak tekintjük.

 

Társas vállalkozás biztosítással kapcsolatos kötelezettsége

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:

a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,

b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig

tart.

 

Megbízási jogviszony fogalmának bővülése

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

2012-től megbízási jogviszonynak, munkaviszonynak minősül a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.

 

Mi minősül járuléknak 2012-től? Megszűnt a társadalombiztosítási járulék.

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

2012-től a társadalombiztosítási járulék megszűnik, így kikerül a járulékok fogalma alól, illetve módosulnak a törvény azon részei, melyek e járulékra alapoztak, és helyette bevezetésre kerül egy új adó, az ún. szociális hozzájárulási adó, melyet külön törvény taglal, s melyhez, mint adóhoz így nem tartozik későbbi jogosultság ellentétben a korábbi társadalombiztosítási járulékkal. Ennek megfelelően 2012-től járuléknak minősülnek a következők: az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék), a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék.

Járulékfizetésre vonatkozó általános szabály

(Változás 2011. december 1-jétől)

 

2011. decembertől a magán-nyugdíjpénztár tagja csak tagdíj fizetésére kötelezett a törvény alapján.

 

Magán-nyugdíjpénztár tagdíj mértéke

(Változás 2011. december 1-jétől)

 

A decemberi időszakot érintő számfejtéseknél, mely számfejtett tagdíjak bevallási határideje 2011. december 31-e utáni, a tagdíj mértéke 10%. A tagdíj alapjának meghatározására a nyugdíjjárulék-alapra vonatkozó rendelkezése az irányadók.

 

Biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék növekedése

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

2012-től 1%-kal növekszik az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, mégpedig 7,5%-ról 8,5%-ra, mely a következők szerint oszlik meg 2012-től:

 

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

 

Egészségügyi szolgáltatási járulék növekedése

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

Az egészségügyi hozzájárulás havi 5.100 forintról 6.390 forintra növekszik, melyet napi összegre vetítve nézve napi 170 forintról 213 forintra növekszik az értéke.

 

Egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

2011-ben a foglalkoztatott által fizetett járulékok alapjai a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék alapjához volt kötve. Viszont miután 2012-től megszűnik a társadalombiztosítás járulék, ezért ennek megfelelően változott a törvén megfogalmazása a követezők szerint.

 

A foglalkoztatott nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíjat, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a járulékalapot képező jövedelme után fizeti meg.

 

Mi után nem fizet a foglalkoztatott bizonyos járulékokat 2012-től?

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

Csökken azon jövedelmek köre, mely után bizonyos járulékokat nem kell megfizetnie a foglalkoztatottnak. Pontosabban ez úgy néz ki, hogy a foglalkoztatott nem fizet 2012-től

a)  nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a felszolgálási díj és a borravaló után,

b) pénzbeli egészségbiztosítási járulékot a külön jogszabály szerinti prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás után.

 

2011-ben nem kellett egészégbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni a következő jövedelmek után, viszont ez 2012-től megszűnt:

• jubileumi jutalom

• végkielégítés

• újrakezdési támogatás

• szabadságmegváltás

• határozott munkaviszony megszűnésénél a határozott időből még hátralévő időre jutó átlagkereset, ha a hátralévő idő egy évnél rövidebb.

 

Egyházi személy járulékfizetése

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

Az egyházi személy utáni járulékfizetés csupán annyiban változik, hogy nincs társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség utána, hiszen megszűnt a társadalombiztosítási járulék.

 

Felszolgálási díj és borravaló után fizetendő járulékok

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

Mértékében nincs változás a 2011. évihez képest, csak megnevezésében, miszerint 2011-ben 15%-os nyugdíjbiztosítási járulékot kellett fizetni, addig most 15%-os nyugdíjjárulékot kell fizetnie a foglalkoztatónak, illetve felszolgálónak.

 

Társas vállalkozó járulékfizetése, illetve a minimum határ növelése

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

Ahogy a foglalkoztatónál itt is megváltozik a járulékfizetési alap, hiszen már nem köthető a társadalombiztosítási járulék alapjához, miután megszűnik ez a járulék 2012-től, illetve a minimum járulékfizetés is növekszik az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék vonatkozásában. De nézzük meg, hogy miképp.

 

2012-től a biztosított társas vállalkozó nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíjat, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A személyes közreműködés díjazásánál pedig az ügyvezetés díjazását kell tekinteni. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.

 

Társas vállalkozás járulékfizetése

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

A társas vállalkozás köteles a társas vállalkozó után fizetendő járulékot, a társas vállalkozó jövedelméből levont járulékkal együtt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni. Ez 2011-ben is így volt és nem változott 2012-ben sem. Viszont amennyiben a tárgyhónapban a társas vállalkozó(k) részére jövedelmet nem fizettek és a tárgyév folyamán - a tárgyhónapig bezárólag - elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a társas vállalkozás a járulékfizetési alsó határ utáni járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a törvényben előírt határidőn belül befizetni. Ez a dőlt betűvel jelzett változás azért fontos, mert a járulékfizetési alsó határ 2012-ben már nem egyenlő a minimálbérrel

 

Korkedvezmény-biztosítási járulék

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

A társas vállalkozásnak a Tny. tv. szerint korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjának alapulvételével korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie, kivéve, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették.

 

Biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetése, illetve olyan biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetése, aki egyben az egyszerűsített vállalkozói adó alanya is

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

Hasonlóan a társas vállalkozónál itt is változik a minimum járulékfizetés mégpedig úgy, hogy a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja pedig havonta legalább a minimálbér másfélszerese 2012-től. 2011-ben mindegyik fent említett járuléknál az alsó határ a minimálbér volt.

Mezőgazdasági őstermelő magán-nyugdíjpénztári tagdíja

(Változás 2011. december 1-jétől)

 

2011. december 1-jétől a magán-nyugdíjpénztári tag mezőgazdasági őstermelőnek 10% tagdíjat kell fizetnie.

 

Álláskeresési támogatás és ápolási díj

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

Míg korábban az álláskeresési támogatás és ápolási díj után a folyósító szervnek társadalombiztosítási járulékot kellett fizetnie, ez a rendelkezés teljes mértékben megszűnik azzal, hogy maga a társadalombiztosítási járulék is megszűnik 2012-től.

 

Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

Míg 2011-ben csak a fő jogviszony után kellett a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie és a többi után nem, addig 2012-től valamennyi jogviszonya után meg kell fizetnie a járulékokat.

 

Magán-nyugdíjpénztári tagdíjbevallás

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

A magán-nyugdíjpénztári tag biztosított tagdíjának alapja után a foglalkoztató, a magán-nyugdíjpénztári tag biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a saját tagdíjalapja után köteles a tagdíjat megállapítani, a foglalkoztató a tagdíjat levonni, és a magán-nyugdíjpénztár részére - kormányrendeletben meghatározott módon, a PSZÁF által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon - bevallani, valamint megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.

A tagdíjbevallásnak tartalmaznia kell:

a) a bevallásra kötelezett adatait (neve, székhelye, lakóhelye, adóazonosító száma),

b) a pénztártag természetes személyazonosító adatait (ideértve az előző nevet és a titulust is), nemét, állampolgárságát,

c) a pénztártag adóazonosító jelét és taj-számát,

d) a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettséget megalapozó jogviszonyban töltött idő tartamát, az alkalmazás minőségének, jogcímének kódját,

e) a magán-nyugdíjpénztári tagdíj alapjául szolgáló jövedelmet (összeget), és az abból levont tagdíj összegét, a levonás esetleges elmaradásának okát,

f) a biztosítás szünetelésének, vagy a munkabérrel ellátatlanság idejét, ennek jogcímkódját.

 

A biztosítottat terhelő tagdíjat a foglalkoztató akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett tagdíjat a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

 

A tagdíj-bevallási kötelezettség elmulasztása esetén pótbevallásnak, hibás teljesítése esetén önellenőrzésnek van helye, melyet a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani. A tagdíj önellenőrzése esetén önellenőrzési pótlékot, késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A tagdíjjal összefüggő önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék mértékére, kiszámítására és esedékességére az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzési és késedelmi pótlék fizetésére vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók. A meg nem fizetett tagdíjat, önellenőrzési és késedelmi pótlékot a magán-nyugdíjpénztár megkeresése alapján az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

 

A tagdíjbevallás (önellenőrzés) teljesítése során a bevallásra kötelezett helyett annak képviselője is eljárhat az adózás rendjéről szóló törvényben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával.

 

Ha a bevallásra kötelezett a bevallás szerinti fizetési kötelezettségét csak részben teljesíti, a befizetett tagdíjat a pénztár az érintett pénztártagok között tagdíjnagyságuk arányában számolja el.

 

Továbbá a törvény részletesen taglalja a pénztár kötelezettségeit a bevallások kezelésével, ellenőrzésével kapcsolatban.

 

Külföldi vállalkozás járulékfizetése

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

Ahogyan már a fentiek alapján megszokhattuk, itt is a módosulnak az előírások miután megszűnt a társadalombiztosítási járulék mégpedig a következők szerint.

 

A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató (a továbbiakban: külföldi vállalkozás) javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével a külföldi vállalkozásnak nyugdíjjárulékot, valamint egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot kell megállapítania és levonnia.

 

Ha a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott személy magán-nyugdíjpénztári tag, akkor a tagdíjat a foglalkoztatottnak saját magának köteles megállapítania, és a magánnyugdíjpénztár részére - kormányrendeletben meghatározott módon, a PSZÁF által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon - bevallania, valamint megfizetnie a tárgyhónapot követő hónap 12-éig. Ettől eltérően, ha bevallási kötelezettségét közvetlenül teljesíti, akkor a pénztártag megállapodhat a foglalkoztatójával, hogy a tagdíjat helyette a foglalkoztató vallja be és fizeti meg a pénztár részére.

 

Magán-nyugdíjpénztár tagdíjak kezelése 2011. november 30-tól

(Változás 2011. november 30-tól)

 

A kincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra 2011. december 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan teljesített valós túlfizetés és téves befizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. Az állami adóhatóság a téves befizetés, illetve túlfizetés kiutalását a Magyar Államkincstárnál vezetett, Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számla terhére teljesíti. A kiutalásról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik. A tagnak visszajáró túlfizetést az állami adóhatóság a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza.

 

A magán-nyugdíjpénztári számlára teljesített olyan befizetést, amely nem a pénztárt illeti meg, a pénztár havonta köteles átutalni közvetlenül a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételi számlájára.

Tévesen megállapított tagdíj és nyugdíjjárulék önellenőrzése

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

Ha a biztosított pénztártagsági jogviszonya a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt már nem áll fenn, a visszalépést megelőző időszakban tévesen megállapított nyugdíjjárulék és tagdíj önellenőrzését nyugdíjjárulék önellenőrzésként kell elvégezni, feltéve, hogy ennek eredményeként a nyugdíjjárulék összege az eredetileg bevallott nyugdíjjárulék és tagdíj együttes összegéhez képest változik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a biztosítottól a foglalkoztatója tagdíj címén vonta le a járulékot, annak ellenére, hogy a magánszemély nem volt magánnyugdíjpénztár tagja, feltéve, hogy tagdíj-kiegészítés miatt nem mutatkozik különbözet.

Átmeneti rendelkezés

(Változás 2012. január 1-jétől)

 

(E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2012. január 1-jén és azt követően megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulék-fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni, azzal, hogy e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2012. január 10-éig megszerzett és 2011. december havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2011. december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

 

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - adosziget@adosziget">adosziget@adosziget>