Legújabb díjmentes cikk

Legújabb díjmentes cikk az adózás és munkaügy területénEnnyi lesz 2014-ben a minimálbér
Nézzük meg az ehhez kapcsolódó szabályokat. Bővebben>>

Legújabb Adó Sziget Klub cikk

Legújabb Adó Sziget Klub cikkAz eszközök értékcsökkenése és értékvesztése
Nézzük meg az ehhez kapcsolódó szabályokat. Bővebben>>

Adó Sziget Klub az Új Munka Törvénykönyvével!!!

Adónaptár
loader
Szavazás
Ön szerint milyen hatása lesz az EVA várható adónövelésének?
 

Kötelező és adható bérpótlékok

A Munka Törvénykönyve bizonyos esetekben bérpótlék fizetési kötelezettséget ír elő a munkáltató számára, illetve a munkáltató saját döntése alapján is, bizonyos tevékenységek végzése alapján bérpótlék fizetési kötelezettséget irányozhat elő saját maga számára. Az ilyen formában juttatandó bérpótlék számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére, melytől a felek akár eltérő megállapodást is köthetnek. Nézzük meg milyen kötelezően kifizetendő bérpótlékokat ír elő a törvény.

Kötelező és adható bérpótlékok

 

Az egy órára járó személyi alapbért úgy kell kiszámítani, hogy a havi személyi alapbér összegét osztani kell

  • teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 174-gyel,
  •  részmunkaidős, rövidebb teljes munkaidős foglalkoztatás, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven órát meghaladó mértékű munkaidő esetén a 174 óra időarányos részével.

 

A Munka Törvénykönyve bizonyos esetekben bérpótlék fizetési kötelezettséget ír elő a munkáltató számára, illetve a munkáltató saját döntése alapján is, bizonyos tevékenységek végzése alapján bérpótlék fizetési kötelezettséget irányozhat elő saját maga számára. Az ilyen formában juttatandó bérpótlék számítási alapja a munkavállaló személyi alapbére, melytől a felek akár eltérő megállapodást is köthetnek.

 

Nézzük meg milyen kötelezően kifizetendő bérpótlékokat ír elő a törvény!

 

Éjszakai munkavégzés

 

Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót tizenöt százalékos bérpótlék is megilleti.

Műszakpótlékok

 

A többműszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár, melyek az alábbiak szerint alakulnak:

  • A délutáni műszakban (14-22 óráig) történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 15 százalék
  • Az éjszakai műszakban (22-6 óráig) történő munkavégzés esetén a műszakpótlék mértéke 30 százalék
  • A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a délutáni műszak után 20 százalék
  • A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalót az éjszakai műszak után 40 százalék műszakpótlék

illeti meg.

Rendkívüli munkavégzés, túlóra

A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke 50%. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként, vagyis a bérpótlék helyett szabadidő jár, ami viszont nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon, pihenőidőben végzett munka esetén a pótlék mértéke 100%. A pótlék mértéke 50%-ra csökken akkor, ha a munkavállaló másik pihenőnapot, pihenőidőt kap a munkáltatótól. Az ilyen jellegű szabadidőt, illetve pihenőnapot legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni, azonban ettől el lehet térni, ha a felek ebben külön megállapodnak. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni.

A fentiektől eltérően a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként bérpótlékkal szemben átalány is megállapítható, de ezt akkor valamilyen formában írásban, akár a munkaszerződésben, vagy akár kollektív szerződésben rögzíteni célszerű.

Egyes munkakörök lehetnek olyanok, hogy a munkavállaló a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg. Ilyenkor a fentieket nem lehet alkalmazni, hiszen nincs egy kötött munkarend, mely feletti munka minősülne túlmunkának. Ebből adódóan a túlóra elszámolást a fentiekben leírtak alapján nem lehet elvégezni. A törvény emellett lehetőséget ad arra, hogy a felek megállapodjanak valamilyen elv szerinti túlóra elszámolásban.

Készenlét és ügyelet

Készenlét és ügyelet során a munkavállalónak nem biztos, hogy kell munkát végeznie, de mindenképpen egyfajta rendelkezésre állási kötelezettsége van, annak érdekében, hogy ha ez idő alatt mégis munkát kellene végeznie, akkor azt tudja majd ellátni. Ebből adódóan külön juttatás jár a munkavállalónak arra az időre, mikor biztosítja a rendelkezésre állást, illetve külön juttatás, amikor ez idő alatt munkát is végez.

Ennek tükrében a munkaadónak készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelő munkabért kell a munkavállalónak fizetnie.

Ha az ügyeletet, illetve a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára vesszük igénybe, úgy a rendkívüli munkavégzés időtartamára a túlóránál taglalt szabályok szerint kell részére bérpótlékot fizetnünk.

Lehetőség van arra is, hogy a munkáltató a rendelkezésre állási és a munkáért járó bérpótlék helyett egyfajta átalánydíjazást állapítson meg, de ehhez mindkét fél jóváhagyása szükséges.

Munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző

havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére,

  • teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja illeti meg. (A távolléti díj számítását később részletezzük.)

Munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót hasonlóan az előzőekben említett - munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzés - esetekhez, a munkavállalót megilleti a fent meghatározott jövedelem, és ezen felül még 100%-os bérpótlék, illetve 50% bérpótlék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap a munkaadótól. Természetesen itt is lehetőség van arra, hogy a bérpótlékok helyett átalányt állapítsunk meg.

Vasárnapi munkavégzés

Vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül 50%-os bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre

  • három vagy ennél több műszakos munkarendben, vagy
  • a munkaidőkeret alapján

a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül sor.

Fontos, hogy tudjuk, hogy nem jogosult azonban vasárnapi pótlékra

  • a megszakítás nélküli munkarendben, illetve munkakörben,
  • a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben foglalkoztatott,
  • a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint
  • az idénymunkát végző

munkavállaló.

1. Példa

A dolgozó teljes munkaidős munkaviszonyban áll. Havi bruttó személyi alapbére: 300.000Ft.

Az 1 órára járó személyi alapbér mértéke a következő: 300.000 : 174 = 1724 Ft

2. példa

A dolgozó teljes munkaidős munkaviszonyban áll. A munkakörhöz kapcsolódó teljes munkaidő napi 8 óra. Havi bruttó személyi alapbére: 300.000Ft. A dolgozónak az adott hónapban 10 órányi éjszakai munkavégzése volt.

Éjszakai pótlék mértéke: (300.000 forint : 174 óra) * 10 óra * 15% = 2.586 Ft

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - adosziget@adosziget

 
Üzemanyagárak

NAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásaNAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásai. Kattintson»

Jegybanki alapkamat

Jegybanki alapkamat mértékének változásaiJegybanki alapkamat mértékének változásai. Kattintson»

Főkönyvi számlarend

Főkönyvi számlarend mérleg- és eredményszámlákkalSzámlarend mérleg- és eredményszámlákkal.
Kattintson »

Hivatalok

Fontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségükFontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségük. Kattintson»