Legújabb díjmentes cikk

Legújabb díjmentes cikk az adózás és munkaügy területénBéren kívüli juttatások
Nézzük meg, hogy milyen juttatások minősülnek béren kívüli juttatásnak. Bővebben>>

Legújabb Adó Sziget Klub cikk

Legújabb Adó Sziget Klub cikkHogyan biztosítsuk szerződéseink teljesülését?
Mik is az ehhez kapcsolódó szabályok? Bővebben>>

AdoSzigetAkademia

Szavazás
Ön szerint milyen hatása lesz az EVA várható adónövelésének?
 

A behajtási költségátalány módosítása

Egy törvényjavaslat módosítaná a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvényt. Az alábbiakban nézzük meg azon változásokat, melyek akkor lépnek életbe, ha elfogadják a törvényjavaslatot.

 

Jelenlegi szabályozás

(1) Vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettet, szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén pedig a szerződő hatóságot (a továbbiakban együtt: kötelezett) terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt.

(2) A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti. A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja.

(3) A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.

(4) A behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít.

(5) A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

 

Törvényjavaslat

(1) Vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezettet, szerződő hatóságnak vállalkozással kötött szerződése esetén pedig a szerződő hatóságot (a továbbiakban együtt: kötelezett) terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank - késedelem kezd ő napján érvényes - hivatalos deviza - középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt, kivéve a (6) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor, ha a tartozás mértéke kevesebb ötvenezer forintnál és ezt a kötelezett, a késedelme bekövetkezésétől számított első írásbeli felszólítás kézhezvétele után 8 napon belül rendezi.

(2) A behajtási költségátalányt az arra jogosult a késedelem bekövetkezésétől számított egy hónapos jogvesztő határidőn belül követelheti. A követelés esedékességének idő pontja önkéntes teljesítés esetén ennek idő pontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja.

(3) A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.

(4) A behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít.

(5) A behajtási költségátalányt kizáró vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

(6) Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó közintézmények esetében a fizetési határidő a számla vagy az azzal egyenértékű fizetési felhívás adós általi kézhezvételének napját követő 60 naptári nap.

 

Általános indokolás

2016 márciusában házszabálytól való eltéréssel tárgyalta az Országgyűlés a behajtási költségátalányról szóló törvényjavaslatot. A Kormány részéről egy jogértelmezési probléma állt fenn, amelyet elismert, hogy orvosolni kell. A törvény megalkotására minden bizonnyal azért volt szükség, mert nem pontosan vettük át a 201117 EU irányelvet, tekintettel arra, hogy amíg más országban a behajtási költségátalány hitelezői oldalról történő követelése csak egy lehetőség volt, addig nálunk ez kötelező elemként szerepelt. Tehát az addigi gyakorlatban a 40 euró akkor is járt a hitelezőnek, ha a késedelem alól a fizetésre kötelezett kimentette magát, valamint, ha egy vállalkozásnak nem pontosan fizettek, azaz egy-két napos csúszással, akkor ezt a költségátalányt rá kellett terhelni tartozásként a másik félre. Ez túlzott adminisztrációt jelentett a könyvelésnek, valamint egyértelműen aránytalan is „volt”. A „volt” azért szerepel macskakörömben, mert a mondat első felét szerencsére sikerült megértenie a Kormánynak – az ellenzék többszöri jelzésére –, azonban az aránytalan részt még a mai napig sem, amely sokszor visszaéléseknek a tárházát nyitja meg.

 

A sorra érkező panaszok alapján jól látszik, hogy a 40 eurós átalány alkalmazásával a fő probléma, hogy sem időhatárhoz, sem összeghatárhoz nincs kötve. Tehát ha a számla lejárt, akkor akár 1 forintos tartozás 1 napos késése esetén is ki kell fizetni a 40 eurót, azaz mai árfolyamon több mint 12 ezer forintot. Ezt az összeget nem is kell semmivel sem indokolni. Akkor is jár, ha az adós később hiánytalanul megfizeti a tartozását, s annak a behajtása nem is jár semmilyen költséggel sem.

 

Az így kialakult helyzet azt eredményezi, hogy a tartozás megfizetésének biztosítására rendelt átalány összeg aránytalanul nagy a tartozáshoz képest, amely ellentétes a jogintézmény által megteremteni kívánt céllal. Sajnos jelenlegi formájában nem a fizetőképesség hajlandóságát és a pontos fizetést irányozza el ő, hanem büntető jellegű intézkedés. Arról nem is beszélve, hogy a vele rokon intézmény késedelmi kamathoz képest, sokszor egy tartozáson 100-200 %-os „kamat jellegű” terhet jelent, amely így jó erkölcsbe is ütközik, ezt pedig az Irányelv 7. cikke – „Tisztességtelen szerződéses feltételek és gyakorlatok” címen– egyértelműen tiltja. Mindezek alapján látszik, hogy a TIGÁZ Zrt. – amelyről az elmúlt hetekben egyre több olyan hírt lehetett olvasni, hallani, amelyben a fogyasztók a behajtási költségátalány alkalmazási gyakorlatával szemben szólaltak fel – rossz és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat.

 

Az 1 éves jogvesztő határidőn belüli követelés szintén aránytalanul magas összeggel járhat a másik félnek, így ennek indokolt a csökkentése. Ráadásul az Irányelv erre nézve sem tartalmaz kötelezést, így ennek limitálása nem csak jogszerű, de szükséges is. A jelen helyzetben az egészségügyi intézmények lejárt tartozásállományát is figyelembe véve, indokolt a gazdálkodásuk megóvása az új 3. § (6) bekezdésének megalkotásával, amely szintén összhangban van az említett Irányelvvel.

 

Idézet az Irányelv indoklásából:

A késedelmes fizetéssel kapcsolatosan számos tagállamban különösen aggasztó az egészségügyi szolgáltatások helyzete. Az európai szociális infrastruktúra alapvető részét képező egészségügyi rendszerek gyakran kényszerülnek az egyéni szükségleteknek a rendelkezésre álló finanszírozással való összehangolására, miközben Európa lakosság a elöregedik, az elvárások növekednek és az orvostudomány fejlődik. Valamennyi rendszernek szembesülnie kell azzal a kihívással, hogy az egészségügyi ellátás prioritásait olyan módon határozza meg, amely egyensúlyt teremt az egyes betegek szükségletei és a rendelkezésre álló pénzügyi források között. A tagállamoknak ezért lehetőséget kell kínálni arra, hogy az egészségügyi ellátást nyújtó közintézmények számára bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítsanak kötelezettségvállalásaik teljesítésében. E célból a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyos feltételek mellett a törvényes fizetési határidőt legfeljebb 60 naptári napra meghosszabbítsák. A tagállamoknak ennek ellenére minden erőfeszítést meg kell tenniük, hogy az egészségügyi ágazatban a tartozások a törvényes fizetési határidőn belül kerüljenek kifizetésre."

A fent említett okok alapján a törvény módosítása szükséges, hiszen jelen formájában eredeti

céljától eltérően, visszaélésszerűen is használható, károsítja a gazdaságot, így különösen a jogszabállyal pont védeni kívánt kis- és középvállalkozásokat, vagy éppen az ennél is kisebb egyéni vállalkozókat is.

 

Részletes indokolás

Célszerű a „szankció mértékét” az arányosság betartása érdekében időhatárhoz, valamint összeghatárhoz kötni. Mindezek alapján abban az esetben, ha a tartozás mértéke kevesebb ötvenezer forintnál és ezt a kötelezett, a késedelme bekövetkezésétől számított első írásbeli felszólítás kézhezvétele után 8 napon belül rendezi, akkor vele szemben nem lehet kivetni a 40 eurós behajtási költségátalányt. Szintén az előbb említett célból az 1 éves jogvesztő határidőt indokolt 1 hónaposra csökkenteni. A törvényes fizetési határidő meghosszabbítását — 60 naptári napra — teszi lehetővé az egészségügyi ellátást nyújtó közintézmények tekintetében.

 

 

Forrás: www.parlament.hu, A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.  

 
Üzemanyagárak

NAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásaNAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásai. Kattintson»

Jegybanki alapkamat

Jegybanki alapkamat mértékének változásaiJegybanki alapkamat mértékének változásai. Kattintson»

Főkönyvi számlarend

Főkönyvi számlarend mérleg- és eredményszámlákkalSzámlarend mérleg- és eredményszámlákkal.
Kattintson »

Hivatalok

Fontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségükFontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségük. Kattintson»