Legújabb díjmentes cikk

Legújabb díjmentes cikk az adózás és munkaügy területénBéren kívüli juttatások
Nézzük meg, hogy milyen juttatások minősülnek béren kívüli juttatásnak. Bővebben>>

Legújabb Adó Sziget Klub cikk

Legújabb Adó Sziget Klub cikkHogyan biztosítsuk szerződéseink teljesülését?
Mik is az ehhez kapcsolódó szabályok? Bővebben>>

AdoSzigetAkademia

Szavazás
Ön szerint milyen hatása lesz az EVA várható adónövelésének?
 

A kényszertörlési eljárással kapcsolatos tudnivalók 2016.

A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja, ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

 

A kényszertörlési eljárás lefolytatásának szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII./A fejezete, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozó rendelkezései, a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályozza.

 

Jelen tájékoztatás célja, hogy általános képet adjon a kényszertörlési eljárás menetéről. A részletszabályok az említett jogszabályokban találhatóak.

 

A kényszertörlés kezdetén:

A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló jogerős végzést a cégbíróság a Cégközlönyben napi rendszerességgel közzéteszi. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, (www.ecegkozlony.hu) napi feltöltéssel kerül sor. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.

A kényszertörlési eljárás nem önkéntesen elhatározott megszűnési forma, célja a rendellenesen működő cég kényszerű, vissza nem fordítható megszüntetése, törlése. A cégbíróság ezért – kérelemre – nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről.

 

[A kényszertörlési eljárást a Cégbíróság csak akkor szűnteti meg, ha a 117.§ foglalt bejelentések vagy a 118.§(3) bekezdésben foglalt szervek értesítései alapján felszámolási eljárás lefolytatásának van helye.]

Ugyanezen okból a kényszertörlési eljárás alá került cég üzletszerű gazdasági tevékenységet nem végezhet. A kényszertörlési eljárás során a cég legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, sem a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, valamint a cég átalakulásáról. A kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követően pedig a cég szervei nem hozhatnak a kényszertörlési eljárás céljával ellentétes döntéseket.

 

A cégbíróság felhívja a vezető tisztségviselőt (tagokat) a cég vagyonára és kötelezettségeire

vonatkozó információk közlésére. A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, ha pedig a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg a volt végelszámoló teljesíti az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségeket, és nyújtja be a kényszertörlési eljárást megelőző nappal – mint mérlegforduló nappal – készített számviteli beszámolót.

A kényszertörlési eljárás alatt:

A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, a végelszámolásból kényszertörlési eljárás alá kerülő adózóknál vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámoló köteles az Art. szerint az adókötelezettségeket teljesíteni. A törvényben foglalt adókötelezettség magába foglalja többek között az adó és költségvetési támogatás megállapítását, bevallását és befizetését, amely teljesítésének kötelezettje az kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg akkor a volt végelszámoló.

Továbbá a vezető tisztségviselő/volt végelszámoló köteles a kényszertörlési eljárást megelőző nappal (mint mérlegfordulónappal) számviteli beszámolót készíteni, majd a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. Az elkészített számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia. A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő/volt végelszámoló köteles a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 20 napon belül a kényszertörlés alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás elrendeléséig esedékes bért kifizetni. Ezen kötelezettség magában foglalja a bérekkel kapcsolatos adók levonását, bevallását és befizetését is.

 

A fentiek alapján tehát a végelszámolási eljárást követően elrendelt kényszertörlési eljárás során, mivel a végelszámoló tisztsége megszűnik az eljárás kezdetével, és a társaságnak nincs vezető tisztségviselője sem, a volt végelszámolót terhelik az adózói kötelezettségek, illetve őt illetik meg az adózói jogok is, így képviseleti joga mindaddig fennáll, amíg a társaság vezető tisztségviselő kinevezéséről nem gondoskodik.

Ez alól kivételt képez, ha bt., illetve kkt. állt végelszámolás alatt, és ezt követően indították meg a cég kényszertörlési eljárását, abban az esetben a bt. beltag, a kkt. tag – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik minősül a társaság képviselőjének, azaz ebben az esetben a vezető tisztségviselőnek kell a már említett kötelezettségeket teljesítenie és őt illetik meg az adózói jogok.

 

A cégbíróság intézkedései:

A kényszertörlési eljárás elrendeléséről szóló végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek

a céggel szemben követelése van (ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is), illetve

tudomása van a cég ellen zajló bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárásról, vagy

a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy

a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve,

valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy

a cég vagyontárgyára tarthatna igényt,

tudomása van a kényszertörlés közzétételének napját megelőző évben a cég vagyonában bekövetkezett változásról

a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelése vagy munkaviszonyból származó egyéb követelése van azt hatvan napon belül jelentse be a cégbíróságnak.

 

FONTOS! Azoknak a munkavállalóknak tehát, akiknek munkaviszonyon alapuló bér- vagy egyéb követelése áll fenn egy kényszertörlési eljárás alatt álló céggel szemben, igényüket a fentiek alapján 60 napon belül jelenthetik be a cégbíróságnak. Ha a munkavállaló az eljárásról csak később szerez tudomást, bérigényét legkésőbb a kényszertörlési eljárás jogerős befejezéséig még bejelentheti a cégbíróságnak. Ebben az esetben a cégbíróságnak gondoskodnia kell egy Bérgarancia biztos kijelöléséről, akinek feladata, hogy a felmerülő követelés rendezésre kerüljön a Bérgarancia Alapból.

 

A céggel szembeni bejelentések tartalmától és a cég vagyoni helyzetétől függően a kényszertörlési eljárásban a cégbíróság alábbi döntéseket hozza:

1. Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett, a cégbíróság (eltiltás mellőzése mellett) a céget törli a cégjegyzékből.

 

2. Ha a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, a cégbíróság azonban megállapította, hogy a cég fellelhető vagyonnal rendelkezik, a cégbíróság (eltiltás mellőzése mellett) a céget törli a cégjegyzékből és rendelkezik a vagyonnak a tagok közötti felosztásáról a Cstv. 61. §-ában foglaltak alkalmazásával. Amennyiben azonban a cég fellelhető vagyonának tulajdonjogával összefüggésben kétség merül fel, azt úgy kell tekinteni, mintha a céggel szemben követelés bejelentésére került volna sor. A cégbíróság által a felosztott cégvagyon után keletkező adófizetési kötelezettség bevallására és megfizetésére az abból részesedő magánszemély kötelezett.

 

3. Ha a céggel szemben követelés bejelentésére kerül sor, azonban a bejelentések és vagyonfelmérés alapján a cég vagyontalan vagy a vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, a cégbíróság rendelkezik eltiltásról és a céget törli a cégjegyzékből.

 

4. Amennyiben a céggel szemben követelés bejelentésére került sor, és a bejelentések és vagyonfelmérés alapján a cégbíróság megállapítja, hogy

a.) a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy

b.) a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt jelentősen csökkent vagy nincs vagyona, a cégbíróság kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.

 

Amely esetekben a cégbíróság nem felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi, ott a cég törlésére kerül tehát sor. A törlő végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi, a végzés ellen a megjelenésétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, a határidő elmulasztása miatt azonban igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

 

A kényszertörlési eljárás után:

Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget (Kft, Zrt) a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte a cég – a cég törlésének időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett – volt tagja korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a tag a korlátolt felelősségével visszaélt. (A korlátozott felelősségével visszaél az a tag, aki tartósan hátrányos üzletpolitikát folytat, a cég vagyonával sajátjakként rendelkezik, vagy aki a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes határozatot hozott.) Több tag felelőssége egyetemleges. Ha a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság a kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, az a volt tag, aki a kényszertörlési eljárás megindulását megelőző három éven belül ruházta át részesedését, korlátlanul felel a cég hitelezőjének kielégítetlen követelése erejéig, ha a korlátolt felelősségével tagsági jogviszony alatt visszaélt vagy a részesedésének átruházásakor rosszhiszemű volt. (Mentesül a tag a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el.) Több tag felelőssége egyetemleges.

 

Ha a cégbíróság a céget kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég vezető tisztségviselője – ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is – az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. Több vezető tisztségviselő esetén felelősségük egyetemleges.

 

A felelősség megállapítási eljárás során vezető tisztségviselő a cég által megválasztott végelszámoló, illetve a cég vezető tisztségviselőjének minősül az a személy is, aki a cég döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.

 

Kényszertörlés alatt beadandó bevallások:

Élő, működő cégből kényszertörlés alá kerülő adózók benyújtandó bevallásai: Az Art. rendelkezése szerint a kényszertörlési eljárás alá kerülő adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le.

Bevallások típusa D1.

Kényszertörlési eljárás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát követően teljesítendő bevallási kötelezettséget az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.

Bevallások típusa D2.

A kényszertörlési eljárás befejezését követően az Art. rendelkezései szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani a bevallással még le nem fedett időszakról, a bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt, azaz a cégjegyzékből történő törlést követő 30 napon belül.

Bevallások típusa M.

A kényszertörlési eljárás alá került adózó gazdasági tevékenységet nem végezhet18, továbbá a társasági adónak sem alanya.

 

A bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adó- és vámhatóság által rendszeresített „NY” jelű elektronikus űrlapon nyilatkozik arról, hogy az adott bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett. Az NY jelű elektronikus űrlapot a „D2” jelzésű, adókötelezettséget nem tartalmazó bevallások esetében lehet használni.

 

Végelszámolásból, kényszer-végelszámolásból kényszertörlés alá kerülő adózók benyújtandó bevallásai:

Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.

Bevallások típusa V3.

Ezt követően a kényszertörlési eljárás kezdő napja után teljesítendő bevallási kötelezettséget az Art. általános rendelkezései szerint kell teljesíteni.

Bevallások típusa D2.

(Amennyiben a kényszertörlés kezdő napja nem a végelszámolási eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő nap, abban az esetben a jogerőre emelkedést követő nap és a kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző nap közötti időszak tekintetében tevékenység záró bevallás benyújtása szükséges.

Bevallás típusa: D1.)

A kényszertörlési eljárás befejezését követően az Art. rendelkezései szerint soron kívüli bevallást kell benyújtani a bevallással még le nem fedett időszakról, a bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt, azaz a cégjegyzékből történő törlést követő 30 napon belül.

Bevallások típusa M.

Kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás alá kerülő adózók benyújtandó bevallásai:

 

A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követően elrendelt felszámolási eljárás esetében a bevallási gyakoriságnak megfelelően az „utolsóként” D2 jelzéssel benyújtott bevallás időszakának záró dátumát követő naptól a felszámolási eljárás kezdőnapját megelőző napig terjedő időszakra kell a tevékenységet lezáró bevallásokat F1 jelzéssel benyújtani, függetlenül attól, hogy a kényszertörlési eljárás befejezésének dátuma nem a felszámolási eljárást megelőző nap. A cég korábbi vezető tisztségviselőjét vagy ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg vezető tisztségviselő hiányában a volt végelszámolót az adó- és vámhatóság mulasztási bírsággal sújthatja, amennyiben a kényszertörlési eljárással kapcsolatos adókötelezettségek teljesítését (pl. tevékenységzáró bevallások benyújtása) elmulasztotta.

 

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Minden jog fenntartva – www.adosziget.huEzt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 

 

 
Üzemanyagárak

NAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásaNAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásai. Kattintson»

Jegybanki alapkamat

Jegybanki alapkamat mértékének változásaiJegybanki alapkamat mértékének változásai. Kattintson»

Főkönyvi számlarend

Főkönyvi számlarend mérleg- és eredményszámlákkalSzámlarend mérleg- és eredményszámlákkal.
Kattintson »

Hivatalok

Fontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségükFontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségük. Kattintson»