Legújabb díjmentes cikk

Legújabb díjmentes cikk az adózás és munkaügy területénBéren kívüli juttatások
Nézzük meg, hogy milyen juttatások minősülnek béren kívüli juttatásnak. Bővebben>>

Legújabb Adó Sziget Klub cikk

Legújabb Adó Sziget Klub cikkHogyan biztosítsuk szerződéseink teljesülését?
Mik is az ehhez kapcsolódó szabályok? Bővebben>>

AdoSzigetAkademia

Szavazás
Ön szerint milyen hatása lesz az EVA várható adónövelésének?
 

Céges csalások az új Ptk. előtt és után

Ki ne hallott volna már olyan fantasztikus ajánlatról, melyből később semmi nem lett és bár az ajánlatevő cég létező, a befizetett pénznek mégis nyoma veszett. Ki a felelős az ilyen céges csalások esetében? Mit tehetünk? Hogyan lehet enyhíteni a kárt?

 

Bottal üthetjük a nyomát?

A mai rohanó és folyton változó világban igen gyorsan nőnek ki a földből az újabbnál újabb ötletek, szolgáltatások, termékek és az ezeket értékesítő cégek is. Ez a környezet azonban nem csak a jó szándékú, de a csalfa, tisztességtelen embereknek is kedvez. Egy-egy rosszul megkötött szerződés, vagy szerződés nélküli megrendelés esetén a károsult sokszor bottal ütheti a pénze nyomát, hiszen bár a vállalkozó cég létezik, vagyon híján mit sem lehet tenni vele szemben. De egy ilyen, a köznyelvben céges csalásnak nevezett esetben biztosan nincs más út a károsult előtt?

Céges csalások: Ki a felelős?

Amikor egy gazdasági társasággal, céggel kötünk szerződést – történjen az írásban, vagy szóban, netán ráutaló magatartással – a velünk szemben kötelezettséget vállaló fél maga a cég lesz. Nem az a személy, aki akkor a céget képviseli, hanem maga a gazdasági társaság. A gazdasági társaságok saját vagyonukkal felelnek az általuk okozott kárért. Tehát, abban az esetben, ha egy cég okoz kárt, fő szabály szerint a cégvagyonból lehet a kártérítési igényt is fedezni. Igen ám, de mit tehetünk, ha a cégnek nincs vagyona, és a cég nevében eljáró nem igazán tisztességes szándékú emberek pont ezt használják ki? Magyarán, mit lehet tenni a cég mögé bújt csalóval?

Felelőssé tehető-e a cég nevében eljáró személy?

A kérdés jogosan merül fel akkor, amikor valaki egy cég mögé bújva csap be, károsít meg másokat. Teszi mindezt abban bízva, hogy a „turpisságnak” nevezett nyerészkedés napvilágra kerülése esetén ő már árkon-bokron túl jár, és a hátrahagyott cégben nincs egy fillér sem. Valóban nem lehet ilyen esetben felelősségre vonni a nyerészkedő cégtulajdonost, vagy vezetőt?

Felelősség „áttörés”

A bírói gyakorlat már korábban kialakította a felelősség „áttörés” lehetőségét. Ez alapján meghatározott esetekben a jogi személy – nevezzük az egyszerűség kedvéért most cégnek – tagja, ügyvezetője, vagy akár alkalmazottja is kötelezhető az okozott kár megtérítésére, ha az eljárása során szándékosan és súlyosan visszaélt azzal, hogy a cég az, aki fő szabály szerint felelősségre vonható lenne. Hogy pontosabban érthető legyen, nézzünk egy példát!

Két nem éppen tisztességes üzleti szándékkal eljáró személy létrehoz egy korlátolt felelősségű társaságot azzal a céllal, hogy tisztességtelen eszközökkel bevételre tegyenek szert. Kitalálják hát, hogy olyan új széket kezdenek el árusítani, mely a piacon még nem létezik, és természetesen mindezt igen borsos áron. A székekre előrendeléseket vesznek fel, majd miután igen szép summa gyűlt össze, egyszerűen angolosan távoznak, de a cég továbbra is létezik. A károsultak ekkor már hiába fordulnának a cég felé, hogy a befizetett előleget teljesítés híján visszakérjék, a cég nem rendelkezik vagyonnal. „Furfangos” vállalkozóink azonban ekkor felelősségre vonhatóak, hiszen szándékosan és súlyosan visszaéltek azzal, hogy a cég nevében vállalt kötelezettségekért elsősorban a cég köteles helytállni.

Ebben az esetben a tagok visszaéltek a cég elkülönült felelősségével, a céget kifejezetten mások megkárosításának céljából működtették, így ők maguk is felelősségre vonhatók és a kár megfizetésére kötelezhetőek.

Felelősség „áttörés” az új Ptk-ban is

Míg az új Ptk. hatályba lépése, azaz 2014. március 15. előtt a cég mögé bújt csalások ellen a törvényi előírások kifejezetten nem tartalmazták a lehetőséget, mely alapján a felelősség nem csupán a céget, de a tényleges, a cég mögé bújt személyeket is kötelezte, az új Ptk-val a helyzet változott. A korábbi bírói gyakorlat által kialakított felelősség „áttörés” ma már törvényi előírás is.

Az új Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy abban az esetben, ha a cég képviseletében eljárva annak tagja, vagy munkavállalója szándékosan okoz kárt, ő maga is felelős a céggel együtt. Ha kárt a vezető tisztségviselő vezetői tisztségviselői feladataival összefüggésben okozta, akkor ő abban az esetben is felel, ha a károkozása nem szándékos volt.

Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

Érthető Jogi Tudástár: Letölthető kiadványok!

Itt érheti el: http://megbizhatougyvediiroda.hu

A megbízható jogi képviselő

Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda

Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

(1) 266-6621

www.kocsis-iroda.hu, www.megbizhatougyvediiroda.hu

- - - - - - - -

 

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

 
Üzemanyagárak

NAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásaNAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásai. Kattintson»

Jegybanki alapkamat

Jegybanki alapkamat mértékének változásaiJegybanki alapkamat mértékének változásai. Kattintson»

Főkönyvi számlarend

Főkönyvi számlarend mérleg- és eredményszámlákkalSzámlarend mérleg- és eredményszámlákkal.
Kattintson »

Hivatalok

Fontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségükFontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségük. Kattintson»