Legújabb díjmentes cikk

Legújabb díjmentes cikk az adózás és munkaügy területénBéren kívüli juttatások
Nézzük meg, hogy milyen juttatások minősülnek béren kívüli juttatásnak. Bővebben>>

Legújabb Adó Sziget Klub cikk

Legújabb Adó Sziget Klub cikkHogyan biztosítsuk szerződéseink teljesülését?
Mik is az ehhez kapcsolódó szabályok? Bővebben>>

AdoSzigetAkademia

Szavazás
Ön szerint milyen hatása lesz az EVA várható adónövelésének?
 

„Home-made” szerződések – avagy a házi lekvárnak is vannak veszélyei?

Ma a „home-made” termékek reneszánszát éljük. A „home-made” annyit jelent, mint otthon, vagy házilag készült. A nagyméretű ipari termelésnek köszönhetően az életünk gyökeresen megváltozott. Míg hajdanán házi lekvárt, otthon sütött kenyeret, házilag, vagy mesteremberek által készített eszközöket, bútorokat, ruhákat használtak az emberek, ma már szinte nincs olyan termék, melynek ne lenne nagy mennyiségű, ipari módszerekkel előállított változata. Ma már a házilag készült termékek, ételek számítanak kuriózumnak, és ezekhez társult egy általános elképzelés is: „A házilag készült dolgok jobbak, jobb minőségűek” De valóban minden esetben igaz ez? És mi köze a házi lekvárnak a céges szerződésekhez?

Ki ne szeretné a házi lekvárt. Finomabb, egészségesebb és azt gondoljuk, hogy tudjuk, mi van benne. Az ipari gyártás során bizony nem tudjuk, hogy mit is kapunk. Tetszetős külcsín, jól hangzó szlogenek, egészséges, mosolygós és boldog emberek, akik a terméket fogyasztják. A belbecs azonban már közel sem ilyen: kimondhatatlan nevű összetevők, tartósítók, maradványok és még hosszan sorolhatnánk, bár azt gondolom nem szükséges. Egyre többet hallunk ugyanis arról, hogy valójában mit is etetnek velünk, mi van a mosószerben, illatszerekben, testápolókban, és ma már a ruha anyagában is. Nem csoda hát, hogy a házilag, magunk által készített dolgok megbecsültsége, kívánatos volta egyre növekszik.

Vannak azonban olyan területek is, melyeken meg sem próbálkozunk a saját készítésű termékkel. Hányan próbálkoznak ugyanis TV-t összebarkácsolni? De miért, mi lehet a különbség?

Ezen gondolkodtam reggeli készülődés közben, miközben a nem „home-made” fogkrémet nyomtam ki a tubusából. Apropó, hallotta már, hogy még házi készítésű fogkrémre is talál receptet az interneten?

Tehát kerestem a különbséget: mi az, amit megcsinálunk házilag, és mi az, amit már nem?

Én a következő választ találtam. Olyan dolgokat készítünk el házilag, melyekhez gyorsan megtaláljuk a szükséges információkat, alapanyagokat és viszonylag gyorsan, könnyen el tudjuk sajátítani a „hogyant”, vagyis azt, hogy hogyan is csináljuk, hogy valóban tetszetős, jó végeredményt kapjunk. Tovább szőve gondolataimat, eszembe jutottak a szerződések (hát igen, még a reggeli fogmosás közben is jogászkodom, az ügyvédi ruhából nehéz kibújni).

Házi lekvár vagy bonyolult számítógép?

Házi lekvárt főzni viszonylag egyszerűen, gyorsan és bárki megtanulhat. Számítógépet összerakni? Az azért már keményebb dió. Jó néhány év tanulás után megszerzett profi szaktudás nélkül nem érdemes belevágni, ha a végeredményt használni is szeretnénk.

No és a szerződések?

15 éves jogászi múlttal a hátam mögött láttam már sok mindent. Köztük jó néhány házilag készített szerződést is, mely bár létezett, még sem sokat használt. Már ha nem ártott inkább?

A jog ma már elég terjedelmes és bonyolult szakmává fejlődött. Az okokat persze vizsgálhatnánk, de attól még nem fogjuk tudni és érteni a szabályokat.

Egy szerződésnek nem csupán a felek akaratával kell összhangban állni, de a kötelező jogi előírásokkal is. Az utóbbi években már mindenki hallott a szerződések érvénytelenségéről, semmisségéről, vagy arról, hogy bíróság előtt meg lehet támadni azokat. A devizahitel szerződések esetében sincs másról szó, minthogy a szerződések és a törvényi előírások kapcsolatát vizsgálják és értékelik a hitelkárosultak, a még törlesztő adósok, a bankok és a bíróságok is.

Mi mindent kell figyelembe venni egy jó szerződéshez?

A jog egy szakma, amit hosszú évek alatt sajátítanak el a világ minden részén. Nem véletlenül, hiszen nagyon sok szabály van, amit figyelembe kell venni. Tudni kell, hogy mikor mit kell és lehet alkalmazni, tudni kell, hogy hogyan lehet valamit értelmezni, tudni kell, hogy a különböző szabályok milyen viszonyban állnak egymással, tudni kell, hogy a bírósági gyakorlat mit hogyan értelmez, tudni kell, hogy mi kötelező és mi az, ami választható és még hosszan sorolhatnám.

A szerződés tehát nem csak pontokban leírt mondatok sokasága. A szerződésben foglaltaknak következményei vannak. Jó hát ezeket előre ismerni.

Egy kis ízelítő, ami nélkül biztosan nem lehet jó egy szerződés

Az egyik lényeges szabály: ha a szerződés valamit nem rögzít, valamiről nem rendelkezik, az nem jelenti automatikusan, hogy az be sem következhet, vagy azzal kapcsolatban nincs a felekre nézve kötelező előírás. A jogszabályokban rögzített feltételek ugyanis két fő kategóriába sorolhatóak.

Az egyik csoportba olyan előírások tartoznak, melyektől megállapodás alapján eltérhetünk. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a jogszabályi, törvényi előírás vonatkozik ránk is. Ezeket hívjuk diszpozitív szabályoknak. A diszpozitív szó jelentése: eltérést engedő, hézagpótló.

Ilyen diszpozitív rendelkezés a késedelmi kamat mértéke is. Bár törvény is rendezi, a szerződésben ettől eltérhetünk. Ha viszont nem tesszük, vagy egyáltalán meg sem említjük a késedelmi kamatot, akkor ránk is a törvényi mérték lesz irányadó.

A jogszabályi előírások másik típusa az, amitől nem térhetünk el. Ezeken – még ha szeretnénk is – nem változtathatunk. Ezt kógens szabályoknak hívják. A kógens jelentése: kényszerítő, eltérést nem engedő. Ha valaki egy kógens rendelkezéstől eltér a szerződésben, azt hiába teszi. Sőt lehet, hogy ezzel még a szerződés érvényessége is kérdésessé válik.

Magunk írjuk, vagy kérjük ügyvéd segítségét? Mi lehet a különbség?

Bár ma már mindenre találunk mintát az interneten, egy szerződés nem attól lesz jó, ha minél több jól hangzó jogi szöveget illesztünk bele anélkül, hogy pontosan értenénk miért, milyen célt szolgál az a passzus. Találkoztam már olyan szerződéssel, melyet minta alapján készítettek, és a pereskedéssé fajult vitában kiderült, hogy a felek valójában egyáltalán nem úgy csinálták a dolgokat, ahogyan azt a szerződésben ők maguk leírták. Itt többet ártott, mint használt a házilag elkészített szerződés.

Ha másnak jó, akkor nekem is az lesz?

A szerződés elsősorban attól lesz jó számunkra, ha pontosan lefedi a mi üzleti megállapodásunkat, működésünket, azt, ahogyan teljesíteni tudunk. Egy szerződés mindig akkor a legjobb, ha az tényleg ránk van szabva. Gondoljunk csak a konfekció és a ránk szabott öltöny közötti különbségre. A konfekció ugyan olcsóbb, de itt-ott kicsit szorosabb a kelleténél, vagy esetleg, eláll, lötyög. Lehet, hogy ez egy öltönynél még nem is olyan vészes, hiszen a zakó jótékonyan eltakarja a kisebb hibákat? De igaz ez egy szerződésre is?

Nem igazán, hiszen ekkor a szerződés pont azt a célt nem tudja szolgálni, amiért azt megkötöttük. Nem védi megfelelően az érdekeinket, nem rendezi jól a felek viszonyát és előbb-utóbb komoly vita lesz a végeredmény.

Mitől lesz jó egy szerződés?

  • egyedileg a mi igényeink, működésünk alapján készül, ránk van szabva. A szomszéd öltönyét sem szoktuk kölcsön kérni, nem is biztos, hogy a mi méretünk.

  • pontosan követi a tényleges működési folyamatainkat, vagyis se nem túl szoros, se nem lötyög

  • megfelelő terjedelmű, mindent rögzít, ami szükséges, de nincs tele felesleges rendelkezésekkel, melyeknek semmi köze az adott üzlethez

  • alaposan átgondolt és előre felkészül a lehetséges kérdésekre. Vagyis olyat is szabályoz, amiről úgy gondoljuk, hogy nem történik majd meg. De mint tudjuk, az élet időnként kiszámíthatatlan, furcsa dolgokat dob elénk, ezért érdemes jól felkészülni.


A jó üzlet első lépése maga a jó megállapodás, a jó szerződés.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Dr. Kocsis Ildikó

ügyvéd

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő

Látogasson el honlapunkra és ismerje meg ajánlatainkat!

www.megbizhatougyvediiroda.hu

Nézzen szét Érthető Jogi Tudástár Webáruházunkban!

www.kocsisiroda.shoprenter.hu

Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda

1094 Budapest, Ferenc körút 39. IV/1.

Tel/Fax: 06 1/266-6621

E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

www.kocsis-iroda.hu, www.megbizhatougyvediiroda.hu

 

 
Üzemanyagárak

NAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásaNAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásai. Kattintson»

Jegybanki alapkamat

Jegybanki alapkamat mértékének változásaiJegybanki alapkamat mértékének változásai. Kattintson»

Főkönyvi számlarend

Főkönyvi számlarend mérleg- és eredményszámlákkalSzámlarend mérleg- és eredményszámlákkal.
Kattintson »

Hivatalok

Fontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségükFontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségük. Kattintson»