A magánszemélynek termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásánál adószámot kell kiváltania, továbbá a bérleti díjról számlát vagy számviteli bizonylatot kell kiállítania. Nézzük meg most, hogy az említett bérbeadásból származó bevételt után milyen közterheket kell fizetnünk.

A bérbeadásból származó bevételt terhelő közteherviselési kötelezettségek a személyi jövedelemadóról szóló törvény és az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény alapján az alábbiak: 

Külön adózó jövedelem

A magánszemély azon jövedelme, ami termőföldnek nem minősülő ingatlan-bérbeadásból származik, fő szabályként külön adózó jövedelemnek számít, melnyek adója 25%. Ebbe bele tartozik a magánszemély által viselt költségek, mint pélsául a nevére számlázott közüzemi díjak bérlő által történő megtérítése is. Fontos tudnunk, hogy a bevétellel szemben költség nem számolható el. Abban az esetben pedig, ha a jövedelem az adóévben meghaladja az 1 millió forintot és az eho alól nem mentesül, 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetnie kell a magánszemélynek.

Abban az esetben nem kell százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után, ha a lakásbérlet tárgyát képző lakás a bérbeadó állandó lakóhelye. Ez alól kivételt képez, ha a lakást a bérbeadó saját vállalkozása, vagy a vele együtt élő közeli hozzátartozója vállalkozása részére adja bérte, mert ezen esetekben eho fizetésére köteles.

A 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást addig kell megfizetni, míg a magánszemély által megfizetett egészségbiztosítási járulék, továbbá a 14 százalékos eho alapját képző jövedelem után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttesen el nem éri a 450 ezer forintot. Amennyiben a magánszemély elérte a hozzájárulás - fizetési felső határt, erről nyilatkozhat a kifizető felé és ebben az esetben a kifizetőt nem terheli eho levonási kötelezettség.

Abban az esetben, ha a bérlő egyben kifizetőnek is minősül, az szja-t és ha fizetnie kell az eho-t a számla vagy bizonylat alapján az összegből le kell vonnia és a kifizetést követő hónap 12-éig be kell vallania és be kell fizetnie. Előforulhat olyan eset is, hogy a magánszemély az ingatlan bérbeadását egyéni vállalkozóként végzi, vagy a közös tulajdonban lévő ingatlannak tulajdontársak közössége által történik a bérbeadás. Ha ezt a magánszemély igazolja, akkor nem kell az adót levonni. Meg kell említeni, hogy a közös tulajdonban lévő ingatlan tulajdonostársak közössége által történő bérbeadásnál kivételt képez a társasáház.

Akkor, ha a bérleti díj nem a kifizetőtől származik, vagy a kifizető az adót nem vonta le, vagy az eho lovonására nem volt lehetősége, az adó és eho megállapítási és megfizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli, melyeket negyedévenkét az adózás rendjéről szóló törvénynek az adóelőlegre vonatkozó rendelkezései szerint kell megfizetnie.

Önálló tevékenységből szárzmazó jövedelem adózási szabályai esetén

Az előbbiekban ismertetett fő szabálytól eltérően a magánszemélynek lehetősége van, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó adóévi valamennyi bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelem adózási szabályait alkalmazza. Ilyen esetben az el lehet számolni az igazolt költségeket, vagy alkalmazható a 10 százalék költséghányad. Az ilyen módon megálapított jövedelem 27 százalék adóalap-kiegészítéssel növelten az összevont adóalapnak a része, melynek adóját az adó mértékére vonatkozó rendelkezés szerint kell megállapítani.

Ha az így megállapított jövedelem, amely eho köteles, az adóévben az egymillió forintot meghaladja, a magánszemélynek ekkor is 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.

Az önálló tevékenységből származó jövedelem adózási szabályainak választására a magánszemélynek két lehetősége van:

• Ha az adóév végén dönt e választásáról, az adóév során kapott bérleti díj-bevételekre vonatkozó kötelezettségek évközi teljesítése értelemszerűen az külön "adózó jövedelem" pontban leírtak szerint történik. Az önálló tevékenységből származó jövedelem adózási szabályainak választását a személyi jövedelemadó bevallásban lehet érvényesíteni. Ebben az esetben a kifizetők által levont, illetve a magánszemély által megfizetett adó és eho a bevallás szerint megállapított kötelezettséggel szemben elszámolható előlegnek számít, a következők figyelembevételével: 
• Az önálló tevékenységből származó jövedelem tételes költségelszámolással történő megállapítása esetén sem az előlegként megfizetett tárgyévi ehot, sem a tárgyévi véglegesen fizetendő ehot költségként nem lehet a bevételből levonni. Éppenezért eho alapot képező jövedelemként a többi költség levonása után fennmaradó bevételrészt kell figyelembe venni. Ha ennek alapján a magánszemély a 14 százalékos eho fizetésére kötelezett, az összevont adóalapba a többi költség levonása után fennmaradó bevételrész 78 százalékának megfelelő összeget kell jövedelemként 27 százalék adóalap-kiegészítéssel növelten beszámítani
• Ha a jövedelem megállapítása 10 százalék költséghányad levonásával történik, minden költséget elszámoltnak kell tekinteni, tehát az összevont adóalapba a bevétel 90 százalékát kell jövedelemként 27 százalék adóalap-kiegészítéssel növelten beszámítani.A magánszemélynek az adóév kezdetétől is lehetősége van az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok alkalmazásának választására.
• Kifizetőnek minősülő bérlők esetében erről a döntéséről nyilatkozatot kell adnia a magánszemélynek az első kifizetést megelőzően. A választás az adóévi összes kifizetésre és az adóelőleg-levonási szabályokra is vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a kifizetőnek a számlázott összegből csak akkor kell az adóelőleg-levonásra vonatkozó szabályok szerint adóelőleget levonnia, ha azt a magánszemély nyilatkozattal kéri. Ettől függetlenül eho-köteles bérbeadás esetén a kifizetőnek a 14 százalékos eho-t előlegként le kell vonnia a bevételből. Ez alól kivételt képez, ha az ingatlan bérbeadásból az adott kifizetőtől származó tárgyévi jövedelem nem haladja meg az egymillió forintot, és a magánszemély nem adott olyan nyilatkozatot, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan-bérbeadásból származó tárgyévi összes jövedelme az 1 millió forintot meghaladja. 
• Ha a magánszemély kéri az adóelőleg levonását, a kifizető által levonandó adóelőleg alapja az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem 27 százalék adóalap-kiegészítéssel növelt összege. Az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem tételes költségelszámolás esetében a magánszemély nyilatkozata szerint, az igazolható költségek levonásával megállapított bevételrész összege, illetve ezen bevételrész 78 százaléka. A 10 százalék költséghányad alkalmazánál a bevétel 90 százaléka számít az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek. 
• Abban az esetben, ha a magánszemély nem kéri a kifizetőtől az adóelőleg levonását, vagy a bérlő nem kifizető, az adóelőleget az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával a magánszemélynek negyedévenként kell megállapítania és megfizetnie. Az adóelőleg alapja, melyet a magánszemélynek kell fizetnie az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem 27 százalék adóalap-kiegészítéssel növelt összege. Az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem tételes költségelszámolás esetén a magánszemély döntése alapján, az igazolható költségek levonásával megállapított bevételrész összege, illetve ezen bevételrész 78 százaléka. A 10 százalék költséghányad alkalmazánál a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek.

Fontos tudni, hogy az eho levonására kötelezett kifizető hiányában a magánszemélynek kell előlegként az adóelőleggel együtt a 14 százalékos eho-t is megállapítania és megfizetnie. Az adóelőleg alapja pedig az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem 27 százalék adóalap-kiegészítéssel növelt összege. Az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem tételes költségelszámolás esetében a magánszemély döntése alapján, az igazolható költségek levonásával megállapított bevételrész 78 százaléka. A 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén az eho is elszámoltnak számít, éppenezért a bevétel 90 százaléka minősül az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelemnek. Az eho alapja a magánszemély döntése szerint, az igazolható költségek levonásával megállapított bevételrész teljes összeg.

A használat átengedése üdülés, pihenés céljából történő szálláshely-nyújtás

Fontos tudni, hogy Személyi jövedelemadóról szóló törvény nem tesz különbséget a termőföldnek nem minősülő ingatlan, ingatlanrész használata átengedésének különbőző jogcímei között. Ezért a személyi jövedelemadó szempontjából fő szabályként az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozó, a fenti két pontban ismertetett rendelkezések az irányadók akkor is, ha a használat átengedése üdülés, pihenés céljából történő szálláshely-nyújtás által valósul meg. Fontos ismerin, hogy az elkülönült adózás helyett az önálló tevékenység szerinti adózás választása valamennyi bérbeadásból származó bevételre vonatkozik. De a törvény külön rendelkezéseket is tartalmaz arra a bevételre, amely üdülés, pihenés céljából történő használat közvetlenül magánszemélyeknek történő átengedéséből származik. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély részére az ebből származó bevételre/bevétel-részre további választási lehetőség a tételes átalányadózás is.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.