Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény értelmében a kötelező ellenőrzéseken túl az állami adóhatóságnak az ellenőrzési tevékenységét a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányelv alapján kell végeznie. Nézzük meg az alábbiakban, hogy mik is ezek az irányelvek 2010-re vonatkozóan.

Kiválasztás ellenőrzésre

Az adóhatóság a törvényekben meghatározott adókötelezettségeket nem teljesítő vagy megsértő adózók feltérképezését és ellenőrzését a törvényeknek megfelelően, megkülönböztetés nélkül folytatja. A kiemelt vizsgálati irányok kijelölése az adózói magatartás jellemző jegyei alapján történik, és független az adózók tevékenységi körétől, méretétől, adófizetési képességétől, jogi helyzetétől, tulajdonosi vagy szervezeti feltételeitől, nemzeti hovatartozásától, gazdasági szerepétől és kapcsolatrendszerétől.

Az ellenőrzés legfontosabb feladata 2010. évben továbbra is az adóelkerülés és a költségvetésnek történő károkozás különböző formáival szembeni fellépés, az adóbevételi szempontból kiemelt kockázatot jelentő gazdasági folyamatok, magatartási formák nyomon követése, valamint a jogszabályváltozásokból, illetve jogszabályi előírásokból eredő egyéb feladatok teljesítése. De hogy mik is ezek pontosan, azt alább olvashatjuk.

A korábbi évek ellenőrzési irányaihoz hasonlóan továbbra is előtérbe kerülnek azon vállalkozások, melyekre az alábbiak vonatkoznak:

• a bevallások benyújtásának elmaradása;
• az áfa- és a jövedelemadó bevallások összhangjának hiánya;
• többszörös székhely-, illetve tulajdonos-váltás;
• több éven keresztül jelentős összegű tagi kölcsönnel történő működés;
• nagy összegű adóhátralék felhalmozása;
• nagy összegű fizetendő és levonható áfa bevallása az előtársasági és az azt követő időszakban;
• tartós veszteség kimutatása folyamatos működés mellett (különös tekintettel a nagy összegben felhalmozódott veszteségek finanszírozására);
• kiegyenlített értékesítés és beszerzés az EU tagországok vállalkozásaival folytatott kereskedelemben;
• harmadik országokkal kapcsolatos export-import ügyletek bonyolítása;
• áfa-mentes termékimport bevallása
• a bevallásokban sorozatosan nagy forgalom és a bevételhez igazodó nagyságú kiadások szerepeltetése (ún. adóminimalizálás);
• a vállalkozások kapcsolatrendszerén, számlázási láncolatán, érdekmegosztásán alapuló szervezett csalásban való részvétel

A fenti szempontokon túlmenően a kockázatelemzés során az adóhatóság különösen figyelemmel van azokra az adózói jellemzőkre is, amelyek adóelkerülő magatartásra utalhatnak. Így az adóhatóság kiváltképp figyel:

• azokra a vállalkozásokra, amelyek forgalma az elévülési időn belül bármikor hirtelen és ugrásszerűen megnőtt;
• az árbevételhez képest jelentős arányú szolgáltatást (pl. rendszerhasználati díj, bérleti díj, reklám- és marketing költség, stb.) igénybe vevő adózókra;
• a beruházásaikhoz kapcsolódóan a társasági adóról szóló törvény alapján adóalap csökkentő tételt igénybe vevő, illetve adókedvezményt érvényesítő adózókra;
• a különböző támogatásokat igénybe vevő vállalkozásokra;
• a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban adóalap-csökkentést, illetve az innovációs járulékfizetési kötelezettséggel összefüggésben járulékalap csökkentést alkalmazókra;
• a rendszeresen előzetesen felszámított áfát valló, de azt a folyószámlán hagyó, vagy más adónemre átvezető adózókra;
• az Áfa-törvény területi hatályán kívül gazdasági tevékenységet végző, külföldön telephellyel rendelkező vállalkozásokra;
• az azonos székhellyel, nem valós székhelyszolgáltatást nyújtó ügyvéddel, vagy kézbesítési megbízottal rendelkező adózók körére

Kiemelt feladat a kockázatos adózói kapcsolatok feltárása is ésazon belül:

• a korábban az adóhatóság látókörébe került szándékos adóelkerülők, fantom cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó még nem ellenőrzött vállalkozások kiválasztása;
• az adóhatóság által megállapított súlyos szabálytalanságok által érintett,
• jelentős hátralékkal felszámolásra került cégek tulajdonosai, képviselői által alapított új cégek kijelölése;
• a fenti vállalkozásokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások kiválasztása;
• azon adózók kiválasztása, amelyek kiemelten kockázatos külföldi adózókkal állnak/álltak üzleti kapcsolatban.

Érdemes tudni, hogy az EU tagországok vállalkozásaival folytatott kereskedelem bővülésével összefüggésben erősödnek az adóhatóság részére a tagországokból kapott kontroll adatok, az Eurocanet együttműködés keretében a külföldi adóhatóságoktól érkező, magyar adózókkal kapcsolatos információk.

2010-ben az adóhatóság által ellenőrizendő főbb tevékenységi körök

• a papír- és a nyomdaipar, valamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelem;
• az őrző-védő szolgáltatások területén működő alvállalkozói láncolatok;
• a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelem
• a hitelközvetítés és az üzletviteli tanácsadás

Az adóhatóság 2010-ben kiemelten ellenőrizi az alábbi tevékenységeket végzőket, amennyiben jövedelmezőségük (eredmény/nettó árbevétel) alacsonyabb, mint az adott térségre, gazdálkodási formára tekintettel megállapított jövedelmezőségi mutató 50 %-a.

Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálja tehát az adóhatóság

• a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemmel,
• a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemmel és
• a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemmel
• foglalkozó vállalkozások bevétel- és költségelszámolásainak valóságtartalmát,
• nyilvántartásainak teljeskörűségét, alvállalkozói és egyéb szerződéses kapcsolatainak dokumentáltságát, foglalkoztatottjainak jogviszonyát, adó- és járulékfizetési kötelezettségét, valamint e kötelezettségek teljesítését.

2010. évben széles körű ellenőrzéseket folytat majd az adóhatóság a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait illető bevételek megrövidítésének feltárása, a kötelezetti kör teljessé tétele, a minimum járulékalap, a minimálbér kétszerese és a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetési kötelezettség teljesítése érdekében. Így fokozott figyelemmel kell kísérni majd azokat a vállalkozásokat, vállalkozókat, akik járulékfizetési kötelezettségüket a tevékenységre jellemző keresetnél alacsonyabb összeg után teljesítik.

A kiutalás előtti ellenőrzések legfontosabb területe az általános forgalmi adó kötelezettségek vizsgálata, amely kiterjed a Magyarországon gazdasági céllal nem letelepedett, de az Áfa törvény hatálya alá tartozó adóalanyokra is. Alapvető jelentőségűnek tartja az adóhatóság annak a ténynek a lehető leggyorsabb felismerését, ha a visszaigényelt adó áthárítása ténylegesen nem valósult meg, illetve az adózói igény fiktív jogügylethez kapcsolódik.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.