Azt ugye tudjuk, hogy minden állampolgárnak kötelessége jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulnia. Előállhat azonban olyan helyzet, mikor is az arányos adózás alapelve csorbát szenved. Éppen ezért az adózás rendjéről szóló törvény méltányossági jögkört biztosít az adóhatóságnak. Ez nem szokványos esetekben enyhítési lehetőséget ad a törvényi szigorral szemben. 

Mikor élhet méltányossági jogával az adóhatóság?

Fontos tudnunk, hogy kizárólag akkor járhat el méltányossági jogkörében az adóhatóság, ha ezt a törvény lehetővé teszi, ugyanakkor kell, hogy éljen méltányossági jogáva, ha az adózó bebizonyítja azt, hogy a körülményei valóban megfelelnek a méltányosság feltételeinek.

Mely esetekben biztosít méltányossági lehetőséget a törvény?

Azon adózók részére biztosít méltányossági lehetőséget a törvény, akik az adójogszabályokban meghatározott, bevallott vagy az adóhatóság által jogerős határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem tudják vagy csak részben tudják teljesíteni.

A fizetési kedvezményre irányuló kérelemnél a mérséklés iránti kérelmek elbírálása során fel sem merül a késedelmi pótlék felszámításakor és a bírság kiszabásakor értékelhető körülmények vizsgálata, ugyanis ezek mérlegelése a jogkövetkezményt megállapító alapeljárásban már megtörtént. A fizetési kedvezmények elbírálása során tehát csak annak ven jelentősége, hogy a konkrét esetben a méltányosság gyakorlásának törvényi feltételei fennállnak-e vagy sem.

A fizetési kedvezményi méltányossági jogkört alapvetően az APEH területi szervei fizetési kedvezmények (fő) osztályai, másodfokon pedig a Központi Hivatal Hatósági főosztálya gyakorolja. A Kiemelt Adózók Igazgatóságának a különös hatáskörébe rendelt adózók kivételt képeznek ez alól. Nézzük meg, hogy mely esetekben jár el a Kiemelt Adózók Igazgatósága.

Az APEH különös hatásköri szabályai

Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetébenkizárólag a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el:

• az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján adó-visszatéríttetésre jogosult
• belföldön nem letelepedett adóalany
• diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet, diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet tagja, a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, nemzetközi szervezet tisztviselője
• Észak-atlanti Szerződés tagállamának fegyveres ereje
• Egyesült Királyság fegyveres ereje
• közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálásában
• a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, szervek által foglalkoztatott belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségek tekintetében
• a Magyar Köztársaság területén székhellyel, telephellyel, állandó vagy ideiglenes lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy adóügyében, ideértve az Art. 4. és 8. számú mellékleteiben meghatározott adózókat is
• a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében
• a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői és közalkalmazottai adóügyében
• a honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetek, az olyan gazdasági társaságok, közhasznú társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a honvédelmi miniszter
• az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetőleg az IRM Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete és irányítása alá tartozó gazdasági társaságok és közhasznú társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója az igazságügyi és rendészeti miniszter, illetőleg az IRM Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
• az APEH alkalmazottai adóügyében
• a külön jogszabályban meghatározott kiemelt adózók adóügyeiben

A Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el a Központi Hivatal és a területi szervek, az Oktatási Intézet, valamint a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézet adóügyében is.

A Kiemelt Adózók Igazgatóságához kell teljesíteni a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget, központosított ellenőrzést a Kiemelt Adózók Igazgatósága végzi. Ha a központosított ellenőrzési eljárást és az azt követő hatósági eljárást a Kiemelt Adózók Igazgatósága egy eljárásban, több adózónál egyidejűleg folytatja le, az eljárás eredményeként kiadmányozott jogerős határozatot az egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi szervnek kell megküldeni.

Abban az esetben, ha az adózó az adóév első napján megfelel a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és a Kiemelt Adózók Igazgatósága hatáskörébe tartozik, a Kiemelt Adózók Igazgatósága hatáskörébe utalt adóügyekben 3 adóéven át akkor is a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

Ha az adózó jogutódlással jött létre - ide nem értve a szétválást -, akkor is a Kiemelt Adózók Igazgatósága hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a jogszabályban meghatározott feltételeknek.

Ha a Kiemelt Adózók Igazgatósága hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el.

A csoportos adóalanyiság időszakában a Kiemelt Adózók Igazgatósága jár el a csoport adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban. A csoportazonosító szám törlése esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget a Kiemelt Adózók Igazgatóságához kell teljesíteni. A csoportos adóalanyiság időszakában a Kiemelt Adózók Igazgatóságához benyújtandó általános forgalmi adó bevallások, valamint a csoportazonosító szám törlése esetén benyújtandó soron kívüli adóbevallás ellenőrzését a csoport megszűnését követően is a Kiemelt Adózók Igazgatósága folytatja le. Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván.

A fizetési kedvezmény igénylése

Az állami adóhatóság fizetési kedvezményre irányuló eljárása az állami adóhatóság által nyilvántartott adók és járulékok vonatkozásában benyújtott

• fizetési halasztás és részletfizetés iránti kérelmek, továbbá
• mérséklési (elengedési) kérelmek elbírálására terjed ki.

Fizetési kedvezmény engedélyezése csakis kérelemre történhet. Fontos tudnunk, hogy a kérelmet az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Igazgatóságokon működő Fizetési Kedvezmények Osztályain kell előterjeszteni.

A papír alapon történő előterjesztés mellett lehetőség van a fizetési kedvezményre irányuló kérelem elektronikus úton történő előterjesztésére is. Az elektronikus úton benyújtható kérelmeket (FAG01, FAM01) kitöltve és kinyomtatva vagy hagyományos postai úton küldjük el, illetve személyen is le lehet adni az APEH ügyfélszolgálati irodákban.

Az eljárási illeték mértéke és megfizetése

 A fizetési kedvezményre vonatkozó elsőfokú adóigazgatási eljárásnak az illetékköltsége 2200 forint, amit lehet banki átutalással is teljesíteni, illetve csekken, továbbá az erre kijelölt ügyfélszolgálatokon bankkártyával, az APEH Adóhatósági Eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések beszedési számlájára kell teljesíteni.

Adót kizárólag magánszemély esetében lehet mérsékelni a magánnyugdíjpénztári tagdíjtartozás, és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék kivételével. Ezek mérséklésére még magánszemély adózó esetében sem biztosít lehetőséget a jogszabály. Jogi személyek valamint egyéb szervezetek esetéb a jogszabály csak a szankciók mérséklésére nyújt lehetőséget.

Elbírálás esetén figyelembe vehető szempontok

Az adóhatóságnak a magánszemély adózónál a kérelem elbírálásakor azt kell mérlegelni, hogy a tartozás megfizetése súlyosan veszélyeztetné-e az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. Vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély esetében pedig a kérelmet az abban hivatkozott indokokra figyelemmel bírálja el az adóhatóság.

 A mérlegeléskor többek között figyelembe veszik a mindennapi megélhetés költségeit, a rezsi költségeket, a lakást terhelő hitel havi törlesztő részletét, a közös háztartáson kívül élő hozzátartozó igazolt támogatását, a tartósan beteg, fogyatékos családtag ellátásával kapcsolatos többletköltségeket.

Jogi személy és egyéb szervezet esetén a pótlék és bírságtartozás kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, így különösen akkor lehet mérsékelni, ha ezen tartozások megfizetése az adózó gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

A gazdálkodás ellehetetlenülése egy komplex vizsgálatot igényel, mivel ennek törvény szerinti következménye a tevékenység megszüntetése. A mérséklés intézménye tehát nem a felszámolási eljárás elodázására szolgál, ezért csupán ott indokolt alkalmazni, ahol a tartozás mérséklésével a racionális gazdálkodás még helyreállítható. Tehát, ha a a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, nincs helye a méltányosság gyakorlásának.

Mikor nem engedélyezhető a könnyítés?

• Magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
• a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra,
• a magánnyugdíjpénztári tagdíjra, valamint
• a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlékra és önellenőrzési pótlékra fizetési könnyítés nem engedélyezhető.

Egyéb adók tekintetében fizetési könnyítés a következő feltételek együttes megléte esetén engedélyezhető:

• az adósnak fizetési nehézsége áll fenn, amely miatt a tartozások azonnali vagy egyösszegű megfizetésére nem képes,
• a fizetési nehézség kialakulása a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,
• a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát az adótartozás későbbi időpontban való megfizetése valószínűsíthető.

Magánszemélyek részére a fizetési nehézség kialakulásának felróhatósága figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető a fizetési könnyítés, abban az esetben amennyiben a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

Mérséklési és fizetési könnyítési kérelem egyazon beadványban történő együttes előterjesztése esetében a mérsékelni kért tartozásra célszerű fizetési könnyítést is kérni, mivel ennek hiányában a mérsékelt összegre az adóhatóság akkor sem engedélyezhetne ugyanazon határozatában fizetési könnyítést, ha a többi tartozás megfizetésére ilyen kedvezményt biztosított.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.