Az új törvénytervezet értelmében több poton is módosulna a Személyi jövedelemadóról (szja) szól törvény. Nézzük meg most pontosan, hogy miben is változna a törvény abban az esetben, ha elfogadják a törvénytervezetet.

Új, módosuló vagy megszűnő fogalmak

Reprezentáció
A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.

Üzleti ajándék
A juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott tízezer forint egyedi értéket meg nem haladó ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).

Ezzel egyidejűleg kikerül a törvényből a súlyos fogyatékos személy és a művelődési intézményi szolgáltatás definíciója, ugyanis a fentiek lépnek a helyükbe.

Alacsony adókulcsú állam
Az az állam, amelyben törvény nem ír elő a társasági adónak megfelelő adókötelezettséget vagy az előírt adómérték legfeljebb 10 százalék, kivéve, ha az állammal a Magyar Köztársaság egyezményt kötött a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.
2010-ben a fenti százalék 12 százalék mértékű volt.

Megszűnik: Tevékenységre jellemző kereset

2011-től megszűnne a tevékenységre jellemző kereset, így ennek megfelelően a vállalkozóknál, társas vállalkozóknál alkalmazott adószámítás során sem kell figyelembe vennünk majd azt.

Megszűnik: Vállalkozói kivét kiegészítés

Megszűnik a vállalkozói kivét kiegészítés is 2011-től.

Magánszemély összes jövedelme

2011-től a magánszemély összes jövedelme az adóévben: a magánszemély összevont adóalapja és külön adózó valamennyi jövedelme, a következőket is figyelembe véve:
  a) a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál a vállalkozói osztalékalapot is be kell számítani;
  b) nem kell beszámítani

  ba) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó, az összevont adóalapba  nem tartozó jövedelmet,
  bb) a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel bírósági ítélet alapján fizetett összeget,
  bc) az osztalékelőleget azzal, hogy az osztalékelőleg osztalékká váló része a beszámoló elfogadásának évében része a magánszemély összes jövedelmének;
 
  c) be kell számítani
  ca) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául figyelembe vett bevételt,
  cb) azt a bevételt, amelyet külön törvény előírása alapján kell beszámítani.
 

2011-től a dőlt betűvel jelzett részek új rendelkezések lesznek, ha a törvénytervezetet ilyen formában fogadják el. A nem dőlt betűvel írottak pedig megegyeznek a 2010-es előírásokkal.

Mi számít jövedelemnek?

2011-től jövedelemnek minősülne a magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze, vagy a bevételnek e törvény szerint elismert költséggel, igazolás nélkül elismert költséggel, vagy átalányban meghatározott költséggel csökkentett része, vagy a bevétel e törvényben meghatározott hányada, kivéve, ha a bevételt a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni. 2011-től külön említené a törvény, hogy bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal és - az e törvényben meghatározott kivételekkel - legfeljebb a bevétel mértékéig vehető figyelembe. Igazolás nélkül elismert költség a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett jogszabályban meghatározott mértékig számolható el azzal, hogy ezt a költséget ilyen esetben teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Átalányban vagy a bevétel hányadaként meghatározott jövedelem/költség esetén a bevétel más költséggel nem csökkenthető.

Mi nem minősül bérnek?

Míg 2010-ben a vállalkozói járadék bérnek minősült, addig 2011-ben ez a jogcím kikerül a bér fogalma alól.

Megszűnik: Adóterhet nem viselő járandóság

2011-től várhatóan megszűnik az a fogalom, hogy adóterhet nem viselő járandóság és ezzel párhuzamosan az adó és adóelőleg számítás is változik. Az egykulcsos adó bevezetése nem indokolja már az adóterhet nem viselő járandóság létét. Ezen jövedelmek nagy része átkerült az adómentes juttatások közé.

Megszűnik: Végkielégítés évek közötti megosztása

Megszűnik a végkielégítés évek közötti megosztásának lehetősége 2011-ben.

Jövedelem megszerzésének időpontja

2011-től a törvény rendelkezni fog arról is, hogy a magánszemély halálát követően juttatott olyan bevétellel összefüggésben, amely a magánszemélyt az életében még megillette (ilyennek minősül különösen a munkabér), az adókötelezettséget - ideértve a kifizető, a munkáltató adókötelezettségét is - úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának időpontjában szerezte volna meg.

Bevétel, melyet a jövedelemkiszámításnál 2011-től nem kell majd figyelembe venni

2011-től a jövedelemkiszámításnál nem kell figyelembe venni azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint

• tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg (ez 2010-ben is így van), illetve 
• a magánnyugdíjpénztár a kedvezményezett részére nem nyugdíjszolgáltatásként fizet ki. Ez utóbbi azonban új rendelkezés lenne. 
   

Adó mértéke és az adóalap-kiegészítés

2011-től egysávos lenne a adótábla, az adóalap-kiegészítés viszont 2011-ben nem fog változni, csak 2012-től fog csökkenni, illetve 2012. után megszűnni.

Ennek megfelelően 2011-től várhatóan az Szja törvény hatálya alá tartozó jövedelem után az adó mértéke az adóalap 16 százaléka lesz.

Belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után külföldön megfizetett adó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó - nemzetközi szerződés hiányában - a külföldön megfizetett adó beszámítása következtében nem lehet kevesebb a jövedelem 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

Összehasonlításképp 2010-ben a kétsávos adótáblánál az alsó sáv 17%-os, míg a felső sáv 32%-os értékkel szerepel.

Az adóalap-kiegészítés pedig 2012. évben az adóalap-kiegészítés 50%-a, azt követően pedig nulla lesz. 2011-ben nem lesz változás az adóalap-kiegészítést illetően, ugyanúgy számítjuk majd, mint 2010-ben.

Családi kedvezmény

2011-től jelentős változás mutatkozik a családi kedvezményt illetően. Eddig a kedvezményt 3 eltartott esetén lehetett figyelembe venni, mint adóelőleg-csökkentő tételt, az új rendelkezés szerint már 1 eltartottól is jár majd családi kedvezmény és mint adóalap-csökkentő tétel fog mutatkozni. De nézzük meg részletesen.

A családi kedvezmény - az eltartottak lélekszámától függően - kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

• egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, 
• három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.
   

Természetesen 2010-ben is a családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóelőleglevonáshoz, adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata 

• a jogosultságáról, magzat esetében a várandósságról, 
• a családi kedvezmény megosztása esetén a megosztásról,
   

amelyen fel kell tüntetnie - a magzat kivételével - minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, ennek hiányában természetes személyazonosító adatait, lakcímét, megosztás esetén a másik fél adóazonosító jelét is.

Adójóváírás

Az adójóváírás rendszere nem változik 2011-re, viszont a hozzájuk tartozó értékek igen. Most ezeket nézzük meg.

A számított adót adójóváírás csökkenti, amely
  a) az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 16 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 12 100 forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg az alábbiakban meghatározott jogosultsági határt, vagy
 
  b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély éves összes jövedelme az adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 210 ezer forinttal növelt összegét.
 

Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.

A jogosultsági határ az adóévre 2 millió 750 ezer forint lesz 2011-re.

Megszűnik: Adókedvezmények korlátozása

Megszűnik 2011-től az Adókedvezmények korlátozása című rész az Szja törvényben, mely az őstermelői és családi kedvezmény korlátozásáról írt.

Adóelőleg-nyilatkozat

Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemélynek a következőkről kell nyilatkoznia:

• a bevétel adóelőleg-alapjának megállapításához levonandó költségről, költséghányadról, 
• bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről, 
• a családi kedvezmény érvényesítéséről és megosztásáról, 
• a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállásának időtartamáról azzal, hogy a végleges fogyatékos állapotról ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni.
   

2010-ben e nyilatkozathoz tartoztak a következők is, melyek 2011-től nem képezik részét az adóelőleg-nyilatkozatnak:

• az adóelőleg-megállapítás módjáról, 
• a magánszemély összevont adóalapjának, adóterhet nem viselő járandóságainak adóévi várható összegéről, 
• az állami végkielégítés megosztásának mellőzéséről, 
   

Fizetendő adóelőleg kiszámítása

Nagymértékben egyszerűsödik az adóelőleg kiszámítása figyelembe véve azt, hogy egykulcsos szja várható 2011-ben, megszűnik az adóterhet nem viselő járandóságok köre és a nem rendszeres jövedelmekkel kapcsolatban sem kell külön számítanunk. Ennek megfelelően 2011-től az adóelőleg a megállapított adóelőleg-alap - családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében a családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap - összege után az adó mértékével számított összeg, kivéve, ha adóelőleg-nyilatkozat alapján kedvezmények vehetők igénybe, mint adójóváírás, súlyos fogyatékosság, vagy APEH által elfogadott egyedi adóelőleg elszámolást alkalmaz a munkáltató.

Az egyéni vállalkozó által negyedévenként fizetendő adóelőleg 2011-től

• a negyedévben elszámolt vállalkozói kivét után az adótábla szerint megállapított összeg, figyelembe véve a kedvezményeket - családi kedvezmény, adójóváírás, súlyos fogyatékosság; 
• a vállalkozói adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak (szja) az a része, amely meghaladja
  - a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek), valamint
  - az egyéni vállalkozót - az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján - a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye
  összegét azzal, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal, a meghaladó részre 19 százalékkal állapítja meg. 
   
  

Természetbeni juttatások, avagy nem pénzben történő juttatások

2011-től nagymértékben változna a természetbeni juttatások adózása, azonban az továbbra is igaz, hogy az adó megfizetése a kifizető kötelezettsége marad. Maga a fogalom, mint természetbeni juttatás, megszűnik és ezen juttatásokat úgy fogjuk nevezni, hogy nem pénzben történő juttatások, melyek adózása háromféleképpen történhet.

• Továbbra is marad a juttatásoknak egy olyan köre, amely juttatása után nem a magánszemélyt, hanem a kifizetőt terheli az adó. Ide tartozik az a juttatás, amelynél a kifizető nem tudja megállapítani az egyes magánszemélyek által szerzett jövedelem nagyságát. Ilyen juttatás továbbá a különféle rendezvényeken történő juttatások, a csoportos biztosítás révén történő juttatás, a nem társasági adóalany által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék, a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén biztosított adóköteles bevétel. A reprezentáció és üzleti ajándék juttatása továbbra is adómentes a társasági adóalany kifizetőknél, és azon kívüli juttatásoknál is megmarad a korábbi szabályokkal azonosan mentes rész. A korábbi szabályokkal azonosan történik a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén biztosított adóköteles bevétel meghatározása is. A törvényjavaslat szerint 2011-től a kifizető 16 százalék személyi jövedelemadót (szja), és minden esetben 27 százalék egészségügyi hozzájárulást eho-t fizetne. A kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó (szja) és egészségügyi hozzájárulás alapja azonban a nem pénzbeli juttatások értékének 1,19-szerese. 
• A törvény továbbra is meghatároz egy kedvezményesen adózó kört, mint béren kívüli juttatásokat. 
   
  

Béren kívüli juttatások - kafetéria

Béren kívüli juttatásnak minősül 2011-től a

• üdülési csekk, üdülési szolgáltatás az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó része, 
• étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés, étkezési utalvány havi 18.000 forintot meg nem haladó része, 
• megújulási kártya-számlájára utalt - külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható - legfeljebb 300.000 forintnyi támogatás, 
• Internetbiztosítás legfeljebb 5.000 forint értékben, 
• iskolakezdési támogatás címén juttatott bevételből gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész, 
• a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel. 
• az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben, 
• az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben, 
• foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta vagy - az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben.
   

A kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások után a törvényjavaslat szerint a béren kívüli juttatások kifizetőt terhelő adója is 16 százalék lesz, és a juttatás értékének 1,19-szerese után kell a 16 százalék adót megfizetni, de járulékot sem a kifizetőnek, sem a magánszemélynek nem kell fizetnie. A kedvezmény tehát a járulékmentesség.

• A kifizetői adókötelezettséggel járó juttatások között nem nevesített juttatás az általános szabályok szerint, azaz a juttató és a juttatásban részesülő közötti jogviszonynak megfelelően, tehát például munkáltató részéről történő juttatás esetén munkaviszonyos jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik. Ide tartozik ezentúl az iskolai rendszerű képzés költségeinek megtérítése is, amelyek a hatályos szabályok szerint munkáltató részéről történő juttatáskor kedvezményes béren kívüli juttatásként adóköteles. Ilyen adózó juttatás lett a jelenleg adóköteles sportcélú természetbeni juttatás, személyszállítási szolgáltatás, munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás, stb. is. Mindezek tehát az összevont adóalap részeként adókötelesek, vagyis adóalap kiegészítéssel növelt értékük után kell 16 százalék adót fizetni a magánszemélynek. Ugyanakkor ezek adóalapjából is levonható a családi kedvezmény, és adójukból érvényesíthető adójóváírás, adókedvezmény.
   

A magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelő hónap(ok) szerinti bevételnek kell tekinteni, illetve a megállapított adót a kifizetőnek a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg.

A munkáltató 2010-ben adómentesen juttathatott számítógép, illetve internet-használatot. 2011-től ezek közül már csak a számítógép-használatot találhatjuk meg.

Adómentes juttatások

2011-től megszűnik az adóterhet nem viselő járandóságok köre. Viszont adómentesnek fognak minősülni a következő juttatások 2011-től:

• a nyugdíj, 
• a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető 
• baleseti járadék, 
• jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte
• a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás, valamint nevelőszülői díj 
• ápolási díj 
• szociális gondozói díj évi 180.000 forintot meg nem haladó része
   

Adómentes lesz továbbá:

• a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. 
• a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj 
• a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére
• a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett
  - ösztöndíj,
  - tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
  - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
  b) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része 
   
  az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke 
• a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló
   

A fentiekben nem jelzett és a 2010-es szabályok szerint adómentes, az Szja törvény 1. számú mellékletében felsorolt természetbeni juttatások 2011-ben is adómentesek lesznek, mint nem pénzben kapott adómentes juttatások.

Kifizető által kiadandó igazolás

2011-től az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizetőnek a levont adóelőlegről igazolást kell kiadnia a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett családi kedvezményt, adóalap-kiegészítést, valamint az érvényesített adójóváírást és az érvényesített adókedvezményt, továbbá ha a magánszemélynek nem indokolt munkáltatói adómegállapítást kérnie vagy adóbevallást adnia, akkor azt, hogy adónyilatkozatot adhat.

2010-ben is szükséges volt igazolásokat kiadnia a kifizetőnek a magánszemély részére, csak most ezen igazolásoknak több adatot kell tartalmazniuk. A 2011-től kötelezően feltüntetendő új adattartalmat dőlt betűvel jelöltük a fenti bekezdésben.

Megszűnik: Kisösszegű jövedelem

2011-től meg fog szűnni a kisösszegű jövedelem.

Megszűnik a speciális elszámolása az ingatlan bérbeadásából származó jövedelemnek

2011-től nem lesz elkülönítve és külön szabályozva az ingatlan bérbeadásból származó jövedelemnek az adózási szabálya. Hasonlóan fog adózni, mint más jövedelem azzal, hogy nem kell adót bevallani, illetve befizetni akkor, ha éves szinten az összes jövedelem nem haladja meg a 200.000 forintot.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

A kamatkedvezményből származó jövedelem utáni adó mértéke a kamatkedvezmény 54 százaléka 2010-ben. 2011-ben ez úgy alakul, hogy a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese lesz.

Osztalékból származó jövedelem

2011-től a törvényjavaslat szerint az osztalék is 16%-kal adózna, ahogy a többi jövedelem is. Ez jelentős csökkenés a 2010. évi 25%-os kulcshoz képest.

Nyereményből származó jövedelem

Ha a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték, a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,19-szerese lesz 2011-ben.

Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem

2010-ben nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának az 50 ezer forintot meg nem haladó részét. Ez a mérték 2011-től várhatóan 32 ezer forint lesz.

Tartós befektetésből származó jövedelem

Tartós befektetésből származó jövedelem adójának mértéke 20 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás napján megállapított lekötési hozam után. 2011-től ez a százalék 16 százalék lesz.

Rendelkezés az adóról

2010-ben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja az adóbevallásában tett nyilatkozat, illetve munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyilatkozat alapján rendelkezhetett az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba az adóévben az általa a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba és önsegélyező pénztár(ak)ba az adóévben az általa tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg, valamint az egyéni számláján jóváírt, e törvény szerint az adóévben megszerzett egyéb jövedelmének minősülő összeg együttes értékének 30 százalékáról Ez a mérték 2011-től már csak 20 százalék lesz.

Ugyanez vonatkozik a nyugdíj-előtakarékossági számlára is.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.