A törvényjavaslat célja amellett, hogy biztosítsa a Gazdasági Versenyhivatal vezetésének folyamatosságát, összhangba kívánja hozni a Gazdasági Versenyhivatal elnökének és az elnökhelyettesek megbízatásának időtartamát.

A Gazdasági versenyhivatal elnökének megválasztása

A módosítás lehetővé tenné a hivatal működéséért felelős mindenkori elnöknek a törvény által biztosított, elnökhelyettesek személyére vonatkozó javaslat tételi joga gyakorlását.

Hatályos - "35. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal élén az elnök áll.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Gazdasági Versenyhivatal két elnökhelyettese személyére javaslatot a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tesz a miniszterelnöknek, aki azt - egyetértése esetén - előterjeszti a köztársasági elnöknek. Az elnökhelyetteseket a köztársasági elnök nevezi ki, és egyben megbízza az egyik elnökhelyettest a Versenytanács elnöki teendőinek az ellátásával. Az elnök és az elnökhelyettesek kinevezése hat évre szól. A kinevezett személyek a hat év lejártát követően újból kinevezhetők, azzal, hogy a Versenytanács elnöke esetében újbóli kinevezésnek legfeljebb egy alkalommal lehet helye.
(3) A miniszterelnök javaslatának megtétele előtt a jelölteket a miniszterelnök kezdeményezésére az Országgyűlés illetékes bizottsága nyilvánosan meghallgatja.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatása megszűnik, ha
  a) a kinevezési időtartam lejár,
 
  b) az elnök (elnökhelyettes) a tisztségéről lemond,
 
  c) az elnök (elnökhelyettes) meghal,
 
  d) az elnököt (elnökhelyettest) a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti a tisztsége alól.

(5) Felmentésnek van helye, ha az elnök (elnökhelyettes)
  a) a tisztségére méltatlanná vált,
 
  b) a tisztségére alkalmatlanná vált,
 
  c) az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg (40. §),
 
  d)"  

Tervezet - "A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 35. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

3 5. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal élén az elnök áll.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Gazdasági Versenyhivatal két elnökhelyettese személyére a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, illetve az elnökének javasolt személy tesz javaslatot a miniszterelnöknek, aki azt - egyetértése esetén - előterjeszti a köztársasági elnöknek. Az elnökhelyetteseket a köztársasági elnök nevezi ki, és egyben megbízza az egyik elnökhelyettest a Versenytanács elnöki teendőinek az ellátásával. A jelölteket a miniszterelnök kezdeményezésére az Országgyűlés illetékes bizottsága nyilvánosan meghallgatja. Az elnök kinevezése 6 évre, az elnökhelyetteseké pedig az elnök kinevezési időtartamára szól. A kinevezett személyek a kinevezés lejártát követően ismételten kinevezhet ők, azzal, hogy a Versenytanács elnöke esetében újbóli kinevezésnek legfeljebb egy alkalommal van helye.

(3)A Gazdasági Versenyhivatal elnökének és elnökhelyetteseinek megbízatás a megszűnik, ha
    a) a kinevezési időtartam lejár,
 
    b) az elnök (elnökhelyettes) tisztségéről lemond,
 
    c) az elnök (elnökhelyettes) meghal,
 
    d) az elnököt (elnökhelyettest) a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti a tisztsége alól.

(4) Az elnökhelyettesek megbízatása - kinevezésük időtartamától függetlenül - megszűnik akkor is, ha az elnök kinevezési időtartama az előző bekezdés a) pontjában írtak szerint lejár."

A továbbiakban nézzük meg, hogy mit is szabályoz tulajdonképpen a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény.

A törvény hatálya

A törvény hatálya kiterjed többek között a természetes és a jogi személynek, továbbá a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is a Magyar Köztársaság területén tanúsított piaci magatartására. Ezen törvény hatálya alá tartozik továbbá a vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása is, ha annak hatása a Magyar Köztársaság területén érvényesülhet.

A tisztességtelen verseny tilalma

Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül folytatni. Ez vonatkozik különösen a versenytársak, üzletfelek, és a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző tevékenységek tilalmára.

Fogyasztónak minősül a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szólótörvény alapján fogyasztónak minősülő megrendelő, vevő és felhasználó. Fontos tudnunk, hogy ebben az esetben az üzletfél nem minősül fogyasztónak.

Tilos valótlan tényt állítani továbbá híresztelni és valós tény hamis színben való feltüntetésével, vagy egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni és veszélyeztetni.

Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni, felhasználni, továbbá jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.

Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének számít az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

A törvény alkalmazásában

• üzleti titok fogalma alatt a Polgári törvénykönyvben meghatározott fogalmat kell érteni, 
• bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony, 
• üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.

Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást intézni, ami harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza.

Tilos az árut és szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel előállítani vagy forgalomba hozni, reklámozni, valamint olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről a versenytársat, illetve annak áruját szokták felismerni.

Tilos továbbá a versenyeztetés, az árverés, a tőzsdei ügylet tisztaságát bármilyen módon megsérteni.

Az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma

Tilos a gazdasági versenyben az üzletfeleket megtéveszteni.

Az üzletfelek megtévesztésének minősül különösen, ha

• az áru ára, lényeges tulajdonsága - így különösen összetétele, használata, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint kezelése, továbbá az áru eredete, származási helye, beszerzési forrása vagy módja - tekintetében valótlan tényt vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állítanak, az árut megtévesztésre alkalmas árujelzővel látják el, vagy az áru lényeges tulajdonságairól bármilyen más, megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak, 
• elhallgatják azt, hogy az áru nem felel meg a jogszabályi előírásoknak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, továbbá, hogy annak felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli, 
• az áru értékesítésével, forgalmazásával összefüggő, az üzletfél döntését befolyásoló körülményekről - így különösen a forgalmazási módról, a fizetési feltételekről, a kapcsolódó ajándékokról, az engedményekről, a nyerési esélyről - megtévesztésre alkalmas tájékoztatást adnak, 
• különösen előnyös vásárlás hamis látszatát keltik.

Tilos az üzletfél választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek alkalmazása. Ilyen módszernek számít különösen, ha olyan körülményeket teremtenek, amelyek jelentősen megnehezítik az áru, illetve az ajánlat valós megítélését, más áruval vagy más ajánlattal történő tárgyszerű összehasonlítását.

A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma

Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.

Ez a tilalom vonatkozik különösen:

• a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására, 
• az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására, 
• a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók, üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására, 
• a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására; 
• a piacra lépés akadályozására, 
• arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, 
• a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához.

Nem esik a tilalom alá az a megállapodás, amely csekély jelentőségű.
Csekély jelentőségűnek minősül a megállapodás, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacon a tíz százalékot nem haladja meg, kivéve, ha az

• a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti közvetlen vagy közvetett meghatározására, vagy 
• a piac versenytársak által történő felosztására vonatkozik.

A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmaTilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni, így különösen:

• az üzleti kapcsolatokban - ideértve az általános szerződési feltételek alkalmazásának esetét is - tisztességtelenül vételi vagy eladási árakat megállapítani, vagy más módon indokolatlan előnyt kikötni, vagy hátrányos feltételek elfogadását kikényszeríteni, 
• a termelést, a forgalmazást vagy a műszaki fejlődést a fogyasztók, üzletfelek kárára korlátozni; 
• indokolatlanul elzárkózni az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától, illetve fenntartásától, 
• a másik fél gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni, 
• az árut az ár emelését megelőzően vagy az ár emelkedésének előidézése céljából, vagy egyébként indokolatlan előny szerzésére, illetve versenyhátrány okozására alkalmas módon a forgalomból indokolatlanul kivonni, illetőleg visszatartani, 
• az áru szolgáltatását, átvételét más áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához, 
• azonos értékű vagy jellegű ügyletek esetén az üzletfeleket indokolatlanul megkülönböztetni, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, 
• a versenytársaknak az érintett piacról való kiszorítására vagy a piacra lépésük akadályozására alkalmas, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, túlzottan alacsony árakat alkalmazni, 
• a piacra lépést más módon indokolatlanul akadályozni; vagy 
• a versenytárs számára indokolatlanul hátrányos piaci helyzetet teremteni, vagy gazdasági döntéseit indokolatlan előny szerzése céljából befolyásolni.

Gazdasági erőfölényben van az érintett piacon az, aki gazdasági tevékenységét a piac többi résztvevőjétől szinte függetlenül folytathatja, tehát anélkül, hogy piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, szállítóinak és üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására.

A gazdasági erőfölény megítéléséhez vizsgálni kell különösen

• azt, hogy az érintett piacra való belépés és az onnan történő kilépés milyen költségekkel és kockázattal jár, illetve, hogy milyen műszaki, gazdasági vagy jogi feltételek megvalósítását igényli, 
• a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, illetve annak alakulását, 
• az érintett piac szerkezetét, a piaci részesedések arányát, a piac résztvevőinek magatartását, valamint a vállalkozásnak, illetve vállalkozáscsoportnak a piac alakulására gyakorolt gazdasági befolyását.

Gazdasági erőfölényben lehet egy vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport vagy több vállalkozás, illetve több vállalkozáscsoport közösen.

A Gazdasági Versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal egy központi költségvetési szerv, mely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetet alkot, költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetőek. A Gazdasági Versenyhivatal feladata a versenyfelügyeleti feladatok ellátása, azonban a Gazdasági Versenyhivatal számára feladatot csak törvény írhat elő. A Gazdasági Versenyhivatal továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az európai közösségi versenyszabályok a tagállami versenyhatóság hatáskörébe utalnak.

Fontos tudni, hogy nem lehet a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, továbbá a Versenytanács tagja olyan személy, aki
  a) büntetett előéletű,
 
  b)büntetlen előéletű, de akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítéletében megállapította a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet III. címében meghatározott államtitok és szolgálati titok megsértése, hamis vád, hatóság félrevezetése, hamis tanúzás, hamis tanúzásra felhívás, mentő körülmény elhallgatása, bűnpártolás, VII. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, VIII. címében meghatározott nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel, a XVI. fejezet III. címében meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény, XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, XVIII. fejezetében meghatározott vagyon elleni bűncselekmény vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el
 
    ba) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesítés (a továbbiakban: büntetőjogi mentesítés) beálltától számított tizenkét évig,
    bb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított tíz évig,
    bc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított öt évig,
    bd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított nyolc évig,
    be) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a büntetőjogi mentesítés beálltától számított három évig. 
  
     
Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.