Legújabb díjmentes cikk

Legújabb díjmentes cikk az adózás és munkaügy területénBéren kívüli juttatások
Nézzük meg, hogy milyen juttatások minősülnek béren kívüli juttatásnak. Bővebben>>

Legújabb Adó Sziget Klub cikk

Legújabb Adó Sziget Klub cikkHogyan biztosítsuk szerződéseink teljesülését?
Mik is az ehhez kapcsolódó szabályok? Bővebben>>

AdoSzigetAkademia

Szavazás
Ön szerint milyen hatása lesz az EVA várható adónövelésének?
 

Szabadság és munkaidőkedvezmények

A munkavállalót minden olyan évben rendes szabadság illeti meg, amely évben ő munkaviszonyban áll. A rendes szabadság kétfajta szabadságból áll; alap és pótszabadságból. Most nézzük ezeket, hogy milyen esetekben jár alap és pótszabadság és azok hány napra vonatkoznak.


Az alapszabadság

Minden munkavállalónak kötelező kiadni az alapszabadságot abban az évben, amely évben munkaviszonyban áll, melynek mértéke a munkavállaló korától függ. Az alapszabadságot, hogy milyen céllal veszi ki a munkavállaló, az teljesen az ő döntésén alapul, lehet nyaralás, tanulmány, illetve egyéb ügyek intézése, vagy bármi más céljából.

Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. Ahogy a munkavállaló eléri a huszonötödik életévét, illetve halad tovább előre, úgy növekszik az alapszabadság mértéke az alábbiak szerint:

  • huszonötödik életévétől huszonegy;
  • huszonnyolcadik életévétől huszonkettő;
  • harmincegyedik életévétől huszonhárom;
  • harmincharmadik életévétől huszonnégy;
  • harmincötödik életévétől huszonöt;
  • harminchetedik életévétől huszonhat;
  • harminckilencedik életévétől huszonhét;
  • negyvenegyedik életévétől huszonnyolc;
  • negyvenharmadik életévétől huszonkilenc;
  • negyvenötödik életévétől harminc munkanapra emelkedik.

Pótszabadság

A pótszabadság nem mindenkinek jár. A pótszabadságot kaphat a fiatal munkavállaló, a szülő, a vak, a föld alatt, illetve ionsugárzás mellett dolgozó munkavállaló.

Fiatal munkavállaló pótszabadsága:

Fiatal munkavállalónak évente 5 nap pótszabadság jár.

Gyermekek után járó pótszabadság

A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg.

A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

Vak munkavállalók pótszabadsága

A vak munkavállalónak évente 5nap pótszabadság jár.

Föld alatt, illetve ionsugárzás mellett dolgozó munkavállaló pótszabadsága

A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalót, évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg.

A pótszabadság a munkavállalót a korábban meghatározott alapszabadságon felül megilleti úgy, hogy a többféle címen járó pótszabadságot egymás mellett érvényesíteni kell. Ennek megfelelően az alapszabadság és a pótszabadság együttesen adja meg azt, hogy a munkavállalót összesen hány nap szabadság illeti meg az adott évben.

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött akkor a munkavállaló a szabadság arányos részét veheti igénybe az aktuális munkahelyén. Az arányosítás során előfordulhat, hogy az eredmény töredéknapot is tartalmaz. Ekkor a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak kell tekinteni.

Szabadság kiadása

A szabadság kiadása a munkáltató és a munkavállaló közös egyeztetése alapján valósul meg. Ennek megfelelően a munkáltató a munkavállalóval történt előzetes egyeztetés után határozza meg a szabadság kiadásának időpontját úgy, hogy az alapszabadság egynegyedét a munkáltatónak a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadnia. Ez alól kivételt képez a munkaviszony első három hónapja.

A munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

Nagyon fontos, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni, azaz minden évben a munkavállaló szabadságát tárgyév január 1-jétől december 31-ig terjedő időszakban ki kell adni. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek esetén a szabadság kiadását elcsúsztathatja legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig, kollektív szerződés rendelkezése esetén a tárgyévet követő év december 31-éig. Az előzőekhez hasonló eset, ha a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén nem lehetett kiadni a szabadságot, mely esetben az ilyen irányú akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül kell a szabadságot kiadni, ha az esedékesség éve eltelt.

A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltatónak meg kell térítenie.

A szabadság kiadásánál a munkarend, vagyis a munkaidőbeosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Előfordulhat, hogy a munkavállalónak a munkaidőbeosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot. Ez esetben úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

Nagyon fontos továbbá az is, hogy a szabadság pénzbeli megváltására akkor van lehetőség, ha a munkaviszony megszűnik, vagy sorkatonai vagy polgári szolgálatra hívják be. Ebből következik, hogy ha az előzőek nem állnak fenn, akkor a szabadságot szabad napként kell a munkavállaló rendelkezésére bocsátani.

Természetesen előfordulhat az, hogy a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné. Ilyenkor a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Vannak azonban ez alól kivételek, minthogy nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be.

Betegszabadság

A betegszabadság egy speciális szabadság, mely szerint a munkavállalónak, ha betegség miatt válik keresőképtelenné, a keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság jár. Ez alól kivétel, ha a munkavállaló a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt lesz keresőképtelen. A munkavállaló keresőképtelenségét a kezelőorvosnak kell igazolnia.

A munkavállaló részére a betegszabadság időtartamára távolléti díjának nem a 100%-a, hanem a 70 százaléka jár.

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik, akkor neki a naptári évre járó betegszabadság időarányos része jár. Ezt az arányosítást azonban úgy kell megtenni, hogy az időarányos betegszabadság nem lehet több mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része.

A betegszabadság kiadásánál a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.

A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját. A betegszabadság kiadásánál ezek ismeretében kell eljárni.

A betegszabadságnak az a része, amit nem vett igénybe a munkavállaló, azt később már nem igényelhető.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 
Adó- és járulék mértékek

Adó- és járulék mértékekAktuális adó- és járulék mértékek.
Kattintson»

APEH számlaszámok

NAV, APEH adónemek és járulékok számlaszámaiNAV, APEH adónemek és járulékok számlaszámai. Kattintson»

Üzemanyagárak

NAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásaNAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásai. Kattintson»

Jegybanki alapkamat

Jegybanki alapkamat mértékének változásaiJegybanki alapkamat mértékének változásai. Kattintson»

Főkönyvi számlarend

Főkönyvi számlarend mérleg- és eredményszámlákkalSzámlarend mérleg- és eredményszámlákkal.
Kattintson »

Hivatalok

Fontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségükFontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségük. Kattintson»