Legújabb díjmentes cikk

Legújabb díjmentes cikk az adózás és munkaügy területénBéren kívüli juttatások
Nézzük meg, hogy milyen juttatások minősülnek béren kívüli juttatásnak. Bővebben>>

Legújabb Adó Sziget Klub cikk

Legújabb Adó Sziget Klub cikkHogyan biztosítsuk szerződéseink teljesülését?
Mik is az ehhez kapcsolódó szabályok? Bővebben>>

AdoSzigetAkademia

Szavazás
Ön szerint milyen hatása lesz az EVA várható adónövelésének?
 

A rehabilitációs hozzájárulás kiszámításának egyes kérdései

 

Munkáltató

 

A Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény értelmében munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalókat foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván.

Munkavállaló

A Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint munkavállaló az, aki munkaviszonyban áll. (A munkaviszony fogalmi körébe az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének a) pontja értelmben nem csak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkaviszony tartozik, hanem több más jogviszony is. Így pl. a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, stb.). Jó ha tudjuk, hogy a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény 41/A. §-a nem tartalmaz kivételt a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség alól. A létszám számítására vonatkozóan állapít meg speciális szabályokat. Ennek étrelmében tehát a munkaadó létszámának megállapítása során a közhasznú munkavégzés, a közcélú munkavégzés, valamint a közmunka keretében foglalkoztatott munkavállalókat, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya tartozó munkavállalókat, és azokat a munkavállalókat, akiknek foglalkoztatása az Mt. 106. §-a szerinti kirendelés, az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés, továbbá az Mt. 193/C. §-ának a) pontjában meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik, figyelmen kívül kell hagyni.


Fontos tudni, hogy létszámon a tárgyévi statisztikai állományi létszámot kell tekinteni.

A szociális, illetve nyugellátás folyósítása mellett munkát végző személyeket, így rokkantsági nyugdíj megállapítása mellett munkát végző személyeket a megváltozott munkaképességű munkavállalók létszámának megállapítása során figyelembe lehet-e venni?

A jogszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, ami kizárná a megváltozott munkaképességű munkavállalók köréből azokat a munkavállalókat, akik nyugellátás vagy szociális ellátás mellett végeznek munkát. A 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy a munkavégzés nyugellátás vagy szociális ellátás mellett történik-e vagy sem. Ezért a rehabilitációs hozzájárulásra vonatkozó szabályozás szempontjából minden olyan munkavállalót figyelembe kell venni, aki megfelel a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feltételnek, tehát:

Megváltozott munkaképességű munkavállaló: az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha

ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 50-66 százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 40-49 százalékos mértékű, vagy

eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg 2001. január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint - 67-100 százalékos mértékű, vagy

ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy

ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy

ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy

ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,

eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy

eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy

ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy

ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 50-79 százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy

ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább; 

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztató munkaadónak kell-e rehabilitációs hozzájárulást fizetni? Az egyszerűsített foglalkoztatás során 30 százalékos közterhet fizető munkaadót terheli-e rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség?

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény értelmében az egyszerűsített foglalkoztatás olyan munkaviszony, amelynek létesítésére az Etv. szabályai vonatkoznak. Jó, ha tudjuk, hoy az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszonyra az Mt. szabályait az Etv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Flt. az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat nem sorolja fel azon munkavállalók között, akiket a munkaadó létszámának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Tehát ebből az következik, hogy a törvényi feltételek fennállása esetén a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség arra a munkaadóra is vonatkozik, aki egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalót.

Ezen kívül az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat a munkaadó létszámának megállapítása során is figyelembe kell venni.

Az Egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint a munkáltató a természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra történő foglalkoztatása esetén, és a mezőgazdasági, növénytermesztési, illetve az idegenforgalmi idénymunka esetében a munkavállalóknak kifizetett (nettó) munkabér 30 százalékával megegyező összegű közterhet fizet.

A 30 százalékos közteher megfizetésével a munkáltatót nem terheli a társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, illetve az szja-törvényben előírt adó-előleg levonási kötelezettség.

Azonban a törvény ezek között a kötelezettségek között nem sorolja fel a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettséget. Ennek megfelelően tehát, ha a törvényi feltételek fennállnak, a rehabilitációs hozzájárulást az a munkáltató is köteles fizetni, aki az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódóan 30 százalékos mértékű közterhet fizet.

A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalót a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából, mely munkaadónál kell figyelembe venni?

A Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján a munkaadó létszámának megállapításakor nem kell figyelembe venni azokat a munkavállalókat, akiknek a foglalkoztatása meghatározott munkaerő-kölcsönzés keretében történik. A munkaerő-kölcsönzés egy olyan tevékenység, melynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönbevevőnek átengedi. A munkaerő-kölcsönzés tehát olyan jogviszony, amiben nem áll fenn jogviszony a munkavállaló és az őt ténylegesen foglalkoztató kölcsönbevevő között. Ebben az esetben a munkaadó alatt a kölcsönbeadót kell érteni.

A munkaadó létszámának megállapításánál a munkaadó által foglalkoztatott munkavállalókat kell figyelembe venni, ugyanakkor a munkaerő-kölcsönzéssel érintett munkavállaló foglalkoztatása nem a kölcsönbeadónál történik. Viszont a munkaerő-kölcsönzés Munka Törvénykönyve szerinti fogalma alapján a kölcsönbevevő nem áll munkaviszonyban a kölcsönzött munkavállalóval, ezért a kölcsönbevevő nem minősülhet a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alkalmazásában munkaadónak.

A fentiek alapján a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából sem a kölcsönbeadó, sem a kölcsönbevevő létszámába nem kell beszámítani a kölcsönzött munkavállalókat.

A részmunkaidős foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat hogyan kell figyelembe venni a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából a statisztikai állományi létszám számítása során?

"Az "Útmutató a munkaügyi statisztikák kitöltéséhez" című KSH Útmutató 1.2 pontjában foglalt foglalkoztatás, közte a havi 60 órát el nem érő foglalkoztatás nem része a statisztikai átlagos állományi létszám megfigyelésnek, így az a kötelezettség teljesítésébe se számít be.

 

A napi legalább 4 órás foglalkoztatásnak (ami munkanaponként ugyan teljes főt jelent) egyben a havi 60 órát (heti 15 órát) el kell érni ahhoz, hogy a létszámba és a foglalkoztatási kötelezettségbe a jogviszony beszámítson.

 

Meg kell különböztetni a 60 órát elérő teljes időszakra szóló munkaszerződést a hónapnál rövidebb, de a 6 napot elérő munkaszerződésektől. Az utóbbiak beszámítására az átlagos statisztikai állományi létszámba akkor van lehetőség, ha a rövidebb idejű szerződés napi munkaideje egész hónapra számítva eléri a 60 órát.

 

Sem a KSH által a munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató, sem pedig a jogszabályok nem tartalmaznak egyértelmű előírást arról, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló részmunkaidőben történő foglalkoztatása esetén az átlagos statisztikai állományi létszámban, illetve a foglalkoztatási szint meghatározásakor teljes munkaidősre kell-e átszámolni, vagy a foglalkoztatás arányától függetlenül egész főnek számítanak? Ezért a munkáltatók az átlagos statisztikai állományi létszám számítása során választásuk szerint a minimum napi négy órában foglalkoztatott munkavállalókat egész főként is figyelembe vehetik, illetve teljes munkaidősre is átszámolhatják. " APEH

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 
Adó- és járulék mértékek

Adó- és járulék mértékekAktuális adó- és járulék mértékek.
Kattintson»

APEH számlaszámok

NAV, APEH adónemek és járulékok számlaszámaiNAV, APEH adónemek és járulékok számlaszámai. Kattintson»

Üzemanyagárak

NAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásaNAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásai. Kattintson»

Jegybanki alapkamat

Jegybanki alapkamat mértékének változásaiJegybanki alapkamat mértékének változásai. Kattintson»

Főkönyvi számlarend

Főkönyvi számlarend mérleg- és eredményszámlákkalSzámlarend mérleg- és eredményszámlákkal.
Kattintson »

Hivatalok

Fontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségükFontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségük. Kattintson»