Legújabb díjmentes cikk

Legújabb díjmentes cikk az adózás és munkaügy területénBéren kívüli juttatások
Nézzük meg, hogy milyen juttatások minősülnek béren kívüli juttatásnak. Bővebben>>

Legújabb Adó Sziget Klub cikk

Legújabb Adó Sziget Klub cikkHogyan biztosítsuk szerződéseink teljesülését?
Mik is az ehhez kapcsolódó szabályok? Bővebben>>

AdoSzigetAkademia

Szavazás
Ön szerint milyen hatása lesz az EVA várható adónövelésének?
 

A gadasági társaságok vezető tisztviselőinek jogviszonya

A  társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek számít a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe.

Gazdasági társaságokról szóló törvény

Az ügyvezetést ellátó személyi kör vagy testület

  • közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok, akik vezető tisztségviselők,
  • korlátolt felelősségű társaságnál egy vagy több ügyvezető, akik vezető tisztségviselők,
  • részvénytársaságnál igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők, de
  • zártkörűen működő részvénytársaságnál igazgatóság helyett lehet egy vezető tisztségviselő, a vezérigazgató, és
  • nyilvánosan működő részvénytársaságnál az alapszabály igazgatóság és felügyelőbizottság helyett igazgatótanácsot hozhat létre, amely ellátja egységesen az ügyvezetési és az ellenőrzési funkciókat,
  • egyesülésnél igazgató mint vezető tisztségviselő, vagy igazgatóság mint testület, amelynek tagjai vezető tisztségviselők.

Jó, ha tudjuk, hogy a közkereseti és a betéti társaság kivételével kizárólag természetes személy lehet csak vezető tisztségviselő. A vezető tisztségviselő feladata, hogy a társaság belső működési körében a társasággal és annak testületeivel, továbbá más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait személyesen lássa el. Tehát ebben az esetben képviseletnek helye nincs.

2007. szeptember 1-jétől módosult a Gt. 22. § (2) bekezdése, és ennek megfelelően ezen időponttól kezdődően a vezető tisztségviselő ezen feladatát a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy munkaviszonyban láthatja el.

Most nézzük meg azon eseteket, mikor is nem látható el a vezető tisztség munkaviszony kereti között. Tehát munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, valmaint a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésére egyedül jogosult tagja nem láthaja el a vezető tisztséget.

Nem vonatkozik azonban a tiltó rendelkezés az egyszemélyes gazdasági társaság tagjaira és az üzletvezetésre egyedül jogosult tagjára akkor, ha a vezető tisztségviselői feladat munkaviszonyban ellátható.

Fontos, hogy a Gt. módosítását követően továbbra is érvényesül az a szabály, hogy a vezető tisztségviselői tevékenység továbbra sem látható el társas vállalkozói jogviszonyban.

Biztosítási és járulékfizetési kötelezettség

A vezető tisztség munkaviszonyban történő ellátása

Ha a vezető tisztség ellátása munkaviszonyban történik, a munkaviszony természetesen ebben az esetben is a munkaszerződés megkötésével jön létre.

A munkaviszonyban álló személy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik-e.

A biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll tart, tehát a munkaviszony kezdetétől annak megszűnéséig tart.

A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja, melyet a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Külön megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani.

A társaságnak mint foglalkoztató a munkaviszonyban álló biztosított részére a munkaviszonya alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után havonta társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie, melynek mértéke 27 százalék. Ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék pedig 1 százalék.

A biztosítottnak 9,5 százalék nyugdíjjárulék és 7,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékok kell fizetnie. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5 százalék.

A munkaviszonyban álló vezető tisztségviselő foglalkoztatója, tehát a társas vállalkozás, melynek a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér kétszerese után kell megfizetni. Részmunkaidő esetében pedig ennek arányos része után kell megfizentie. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott bevallásban bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.

Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.

A vezető tisztséget el lehet látni nyugdíjasként is.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnak a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 9,5 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetnie. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnak 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetnie kell.

Nem kell fizetnie 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot azon foglalkoztatottnak, aki saját jogú nyugdíjas vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban meghatározott reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A vezető tisztség megbízásos jogviszonyban történő ellátása

Biztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végző személyt, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. A minimálbér 2010. január 1-jétől havi 73 500 Ft, ennek 30 százaléka 22 050 Ft, 30-ad része napi 735 Ft.

Mivel a minimálbér a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, így figyelnünk kell rá, hogy 2010. január hónapra még a 2009. december 1-jén érvényes összeget, vagyis 71 500 Ft-ot kell alapul venni.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján nem önálló tevékenység a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, tehát a járulékalapot képező jövedelem megállapításánál a nem önálló tevékenységből származó bevétel azon részét kell alapul venni, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemként kell figyelembe venni.

Abban az esetben, ha a megbízási szerződéssel tevékenykedő vezető tisztségviselő biztosítottnak számít, a társaságnak a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a biztosítottnak pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulékot (tagdíj) és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személynek nem kell 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot fizetnie, és így e jogviszonya alapján nem jogosult álláskeresési ellátásokra.

Ha a járulékalapot képező jövedelem alapján a vezető tisztségviselő nem válik biztosítottá, abban az esetben járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, de a társaságot az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény értelmében 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 
Adó- és járulék mértékek

Adó- és járulék mértékekAktuális adó- és járulék mértékek.
Kattintson»

APEH számlaszámok

NAV, APEH adónemek és járulékok számlaszámaiNAV, APEH adónemek és járulékok számlaszámai. Kattintson»

Üzemanyagárak

NAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásaNAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásai. Kattintson»

Jegybanki alapkamat

Jegybanki alapkamat mértékének változásaiJegybanki alapkamat mértékének változásai. Kattintson»

Főkönyvi számlarend

Főkönyvi számlarend mérleg- és eredményszámlákkalSzámlarend mérleg- és eredményszámlákkal.
Kattintson »

Hivatalok

Fontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségükFontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségük. Kattintson»