Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslat értelmében változna a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény. Az alábbiakban nézzük meg milyen változások lennének a törvényben, ha a törvényjavaslatot elfogadják.

A társasági adó mértéke

A törvényjavaslat leegyszerűsítené a 19. paragrafust és az ott nem tárgyalt részeket később veszi és kiegészíti. Nézzük meg tehát, hogy hogyan is alakulna ez.

Régi - "19. § (1) A társasági adó - a (2) és (9) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19 százaléka.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a (3) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.

(3) A 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha

1. az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és
2. az adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben és az azt megelőző adóévben - a (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - legalább jövedelem- (nyereség-) minimum összegéve egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozik, és
3. az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát az adóévbe és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóságjogerős és égrehajtható hatósági határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot
4. nem vesz igénybe az adóévben e törvény alapján adókedvezményt, és
5. az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

(4) Az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének, illetve, ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalapnak a 9 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában

1. az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző adózónál az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt - az       adóévben igénybe vett - támogatásnak minősül, ha az (5) bekezdés szerint lekötött tartalékot izárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel; 
2. más adózónál csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy ha az adózó az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel, akkor - választása szerint - a kis- és       középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő

(5) Az adózó a (3) bekezdés alkalmazásával meg nem fizetett adónak megfelelő összeget az adóév utolsó napján - az eredménytartalékból történő átvezetéssel - lekötött tartalékként köteles kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben

1. megvalósított beruházás - ide nem értve a (6) bekezdésben felsorolt beruházást - bekerülési értékének megfelelően, és/vagy
2. a 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint korábban munkanélküli személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása 2007. december 31-ét követően kezdődött, és/vagy
3. a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldhatja fel, kivéve, ha a feloldást - ideértve azt is, ha a feloldás nem (4) bekezdés szerinti elszámolásnak megfelelően történt - követő 30 napon belül megfizeti a feloldott résszel azonos összegű adót. Az adózó megfizeti továbbá a lekötött tartaléknak a lekötés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a lekötés adóévét követő negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig, illetve a jogutód nélküli megszűnése napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a jogutód nélküli megszűnése napját követő 30 napon belül. Az adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A késedelmi pótlékot a 10 százalékos adókulcs érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és az adóval együtt a megfizetés esedékességét követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani

(6) Az adózó az (5) bekezdés alapján lekötött tartalékot nem használhatja fel a fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházásra, továbbá a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a fejlesztési tartalék terhére el nem számolt műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.

(7) A (2)-(5) bekezdés alkalmazása esetén

1. a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (2) bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő
2. a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát azon személyek nélkül kell figyelembe venni, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség áll fenn

(8) A jogutódnak, a jogelőd nélkül alakult adózónak az első adóévében a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alkalmazásakor a megelőző adóévre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmaznia. E § alkalmazásában a külföldi személy abban az évben minősül jogelőd nélkül létrejött adózónak, amelyben 2000. december 31-ét követően külföldi vállalkozóként az állami adóhatósághoz először be kellett jelentkeznie. E § alkalmazásában az egyéni cég az alapításakor jogelőd nélkül létrejött adózónak minősül.

(10) A (3) bekezdés d) pontja szerinti, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem érinti, ha az egyéni vállalkozó a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti."

Tervezet - 13. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 19 §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A társasági adó mértéke - a (2) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19 százaléka.

(2) A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék.

(3) A csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére az (1)- (2) bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő.

(4) A külföldi szervezet jövedelme után az adó mértéke 30 százalék."

A Tao. a következő 29/K. és 29/L. §-sal egészül ki:

Az előbb említett módosításokon túl, két új paragrafussal is kiegészítené a törvényjavaslat a törvényt.

"29/K. § (1) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor a pozitív adóalapot 2010. január 1. és 2010. június 30., valamint a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra az adóév naptári napjai alapján arányosan kell megosztani.

(2) Ha az adózó az (5)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem alkalmazza, a társasági adó mértéke

1. a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 19 százaléka
2. a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék. 

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adómértékkel számított értékkel egyenlő.

(4) Az (5)-(6) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésekor a társasági adó mértéke

1. a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék;
2. a 2010. július 1. és 2010. december 31. közötti időszakra a pozitív adóalap 250 millió forintot meg nem haladó része után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék.

(5) Az adózó a (4) bekezdés a) pontja szerinti 10 százalékos adókulcsot akkor alkalmazhatja, ha a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakban

1. a számított adóalap után adókedvezményt nem vesz igénybe, és
2. az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább fél fő, azzal, hogy az átlagos állományi létszámot a havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján kell meghatározni vagy - választása szerint - az adóévben legalább egy fő, és
3. az azt megelőző adóévben - a 2010. június 30-án hatályos 19. § (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az adóalap vagy az adózás előtti eredmény legalább a jövedelem - (nyereség) minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdés hatálya alá tartozik, és
4. a megelőző adóévben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének való megfelelés hiányát nem állapította meg a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható hatósági határozata, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, és
5. az általa foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma és legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszerese - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - szorzatának a 2010. január 1. és 2010. június 30. közötti időszakra számított összegére vall be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

(6) A (4) bekezdés a) pontjában foglalt 10 százalékos adókulcs alkalmazása esetén a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után az adózónak a 2010. június 30-án hatályos 19. § (4)-(8) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.

(7) A (4) bekezdés alkalmazásában a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (4) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adómértékkel számított értékkel egyenlő.

(8) A 2010. adóévi adókötelezettség megállapításakor:

• a 4. § 11. pontjában és a 15/A § (6) bekezdésében - a 19. § (1) bekezdésben előírt mérték alatt - 19 százalékos adókulcsot,
• a 7. § (12) bekezdésében - a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított érték alatt - 19 százalékos, illetve a (2) és (4) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéket,
• a 7. § (15) bekezdésében és 16. § (1) bekezdés b) pontjában - a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mérték alatt - 2010. adóévben lekötött fejlesztési tartalék esetében 19 százalékot,
• a 7. § (17) és (20) bekezdésében - a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított érték alatt - a (2) és (4) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéket kell érteni.

(9) E § rendelkezéseit a naptári évtől eltérő üzleti évet nem választó adózónak a 2010. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

29/L. § Az egyéni cégnek a 16. § (16) bekezdésének d) pontjában hivatkozott 19. § (5) és (6) bekezdés alatt a 19. § (5) és (6) bekezdés 2010. június 30-án hatályos szabályait kell értenie."

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.