A Munka Törvénykönyve, illetve a 39/2010. számú a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet alapján a munkáltatóra különböző előírások vonatkoznak, hogy milyen mértékben és mikor köteles támogatni a munkavállaló munkába járását.

A fenti kormányrendelet alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának bizonyos - alábbiakban részletezett - mértékét, amennyiben a munkavállaló

• belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, 
• helyközi (távolsági) autóbuszjáraton, 
• elővárosi buszon, HÉV-en, 
• menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
  utazik a munkavégzés helyére, de még akkor is, ha hazautazás céljából légi közlekedési járművet vesz igénybe.
   

Más és más előírások vonatkoznak a munkáltató általi költségtérítések értékeire attól függően, hogy az munkába járással vagy hazautazással kapcsolatos. Nézzük meg, hogy mit kell tudnunk erről.

A munkáltató által kötelezően fizetendő napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-ának megfelelő érték.

A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta

• 2010-ben 30 000 forint, 
• 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege. A hazautazással kapcsolatos költségtérítés e rendeletben meghatározott felső korlátjának a tárgyévre vonatkozó mértékét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter 2011-től kezdődően minden év január 25-ig hivatalos lapjában teszi majd közzé.
   

A munkavállaló részére a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén a jövedelem kiszámításakor nem kell figyelembe venni a fenti térítést, ha

• a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés; 
• a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést; 
• ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását közeli hozzátartozója biztosítja.
   

Fontos azonban tudnunk, hogy a munkavállalónak a munkába járás címén járó utazási költségtérítés igénybevételével egyidejűleg nyilatkoznia kell a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Most pedig nézzük, hogy a fentiek esetében a kormányrendelet mit minősít munkába járásnak, illetve a további fogalmaknak.

Munkába járás:
  aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
 
  ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.
 

Napi munkába járás:
A lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazás.

Hazautazás:
A tartózkodási helyről - a munkavégzés rendjétől függően - legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás.

Lakóhely:
Annak a Magyar Köztársaság, vagy az Európai Gazdasági Térség állama (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik.

Tartózkodási hely:
Annak a Magyar Köztársaság vagy az EGT-állam területén lévő lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló - lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül - munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.

Munkavállaló:
A magyar állampolgár és az EGT-állam polgára.

Hosszú várakozás:
Az az időtartam, amely a munkavállaló személyi, családi vagy egyéb körülményeire tekintettel aránytalanul hosszú, és amely az út megtételéhez szükséges időt meghaladja.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.