Az új törvénytervezet értelmében több poton is módosulna a Tbj törvény. Nézzük meg most pontosan, hogy miben is változna a törvény abban az esetben, ha elfogadják a törvénytervezetet.

Megszűnik a tevékenységre jellemző kereset a járulékszámításban

Megszűnik a Tevékenységre jellemző kereset, mint fogalom, melyet 2011-től nem kell figyelembe venni a járulékszámításnál.

Járulékalapot képező jövedelem

2011-től járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hivatásos nevelőszülői díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

Így 2011-től párhuzamban az Szja törvénnyel nem képezi járulék alapját a kisösszegű kifizetés, miután az megszűnik, továbbá a természetbeni juttatás sem.

2011-től szintén kikerül járulékalapot képező jövedelmek közül az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.

Minimálbér

2011-től ismét módosul a minimálbér fogalma, mégpedig a következők szerint. Minimálbér
  1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
 
  2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
 

Nem szünetel a biztosítás

Nem szünetel a biztosítás, ha a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe. 2011-től további részletezettsége ennek nincs, ellenben a 2010-i évi szabályokkal. A 2010-ben található további feltétel, mely esetben nem szünetel a biztosítás 2011-re is érvényben marad.

Biztosított

2011-től biztosítottnak fog számítani a hallgatói munkaszerződés keretén belül létrejövő munkaviszony munkavállalója is, ellenben a 2010-es előírásokkal szemben.

Nem biztosított

2011-től a biztosítás nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint az a belföldi személy, aki nem biztosított és nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra, az által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 5.100 forint lesz 2011-ben, ami napi 170 forintnak felel meg. Ez az érték 2010-ben 4.950 forint volt egy hónapra és 165 forint egy napra.

Társadalombiztosítási járulék

2011-től egyszerűsödne a társadalombiztosítási járulék fizetéshez kapcsolódó szabályok, illetve az egyéni nyugdíjjárulékhoz hasonlóan itt is találkozni fogunk társadalombiztosításijárulék-fizetési felső határral, melynek mértékét a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény fog meghatározni.

Az társadalombiztosítási járulékra és egyéb járulékokra vonatkozóan a százalékos mértékek nem fognak változni 2010-ről, 2011-re.

Társadalombiztosítási, nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját nem képező jövedelem

Változni fog a természetbeni juttatások elszámolása és adózása és ennek megfelelően az új törvény szerinti béren kívüli juttatások nem a társadalombiztosítási, nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék fogják a járulékok alapját képezni.

Társas vállalkozó járulékfizetése

2011-től visszaáll a korábban már ismert elszámolási mód a társas vállalkozó járulékfizetésével kapcsolatban, miszerint a társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után fizetendő társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozás is legfeljebb a társadalombiztosításijárulék-fizetési felső határ után fizeti majd meg.

Biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetése

A biztosított egyéni vállalkozó a törvényben meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot fizeti meg a következők alapulvételével:

• vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, 
• átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem,
   
  de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.

Szintén igaz lesz, hogy a társadalombiztosítási járulékot az egyéni vállalkozó legfeljebb a társadalombiztosításijárulék-fizetési felső határ után fizeti meg szintén.

2011-től a biztosított egyéni vállalkozónak, ha ő az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, akkor a járulékokat (tagdíjat) a Tbj. törvény szerinti minimálbér alapulvételével kell megfizetnie. Tehát 2011-től e tekintetben is megszűnik a tevékenységre jellemző kereset, illetve a tényleges jövedelem szerinti járulékfizetés.

Pályakezdők magánnyugdíjpénztári belépési kötelezettsége

A tagságra kötelezett pályakezdőnek minősülő egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzése napjától, a mezőgazdasági őstermelő a biztosítottá válása napjától, az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló a foglalkoztatása kezdetétől számított 15 napon belül köteles az általa választott magánnyugdíjpénztárba belépni.

Külföldi foglalkoztató által foglalkoztatottak járulékfizetési kötelezettsége

A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi foglalkoztató javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett járulékalapot képző jövedelem után a külföldi vállalkozás szokásos mértékű társadalombiztosítási járulékot fizet, és a jövedelemből a szokásosan meghatározott járulékokat, illetve magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíjat von le.

A külföldi vállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a járulékkötelezettséget közvetlenül teljesíti, a biztosítás kezdetét megelőzően köteles bejelentkezni az állami adóhatóságnál, és kérelmezni, hogy az állami adóhatóság foglalkoztatói minőségében vegye nyilvántartásba. Ha a külföldi vállalkozás nem rendelkezik képviselővel, és a bejelentkezést is elmulasztja, az általa foglalkoztatott természetes személy biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget a foglalkoztatott teljesíti, és viseli a járulékkötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.