Ahogy  az elmúlt években is, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2009-hez kapcsolódó ellenőrzési irányelvei közé tartozik - természetesen több ellenőrzési terület mellett - az úgynevezett vagyonosodási vizsgálatok indítása és lezárása. Az adózás rendjéről szóló törvény 1997 óta tartalmaz rendelkezéseket a vagyongyarapodás adóhatósági vizsgálatára vonatkozóan, szinte ez az egyetlen eszköz az eltitkolt jövedelmek utólagos feltárására és adóztatására.

Az APEH 2009. évi ellenőrzési irányelvei között találhatjuk többek között a vagyongyarapodási vizsgálatokat is. Az APEH az elmúlt, a 2008. évhez hasonlóan továbbra is kiemelten ellenőrizendő feladatának tekinti a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának, illetve életvitelre fordított kiadásainak összhangjának ellenőrzését. Bár a vagyongyarapodás a magánszemélyeket érinti, mégis gyakran a könyvelők segítségét kérik, hogy mire is kell figyelni, illetve mire kell számítani egy ilyen irányú ellenőrzésnél.

Az adóhatóság a vizsgálatok megalapozása érdekében minden esetben adatgyűjtéseket végez, amelyek elsősorban a bevallások adatainak áttekintésére, az adóhatósághoz érkező adatszolgáltatásokra, a társhatósági megkeresések és bejelentések információira, a magánszemélyek és a kapcsolódó vállalkozások ingó és ingatlan tulajdonának, tagi kölcsöneinek és jövedelmi viszonyainak felmérésére terjednek ki.

A vagyongyarapodási vizsgálatokra való kiválasztása a magánszemélynek nem véletlenszerűen, hanem célzottan kerül meghatározásra. Ebből is látható, hogy az ellenőrzés tehát már egy gyanút fogalmaz meg, fenntartva természetesen annak a lehetőségét, hogy a magánszemély tudja igazolni vagyongyarapodását, és azt, hogy jogszerűen nem fizetett a gyarapodást megalapozó jövedelem után adót, mert például az adómentes forrásból származott.

Az ellenőrzésre történő kiválasztásra például a következő információk alapján kerülhet sor:

• bevallások adatai, kontrollinformációk elemzése, 
• ingatlan adás-vétel, 
• cégnyilvántartás adatai, 
• adóalanyi hierarchia térkép, 
• közérdekű bejelentés, 
• társas vállalkozásnak nagy összegű tagi kölcsönt nyújtó magánszemély, vagy egyéni vállalkozó, 
• nagy összegű tőkebetétet feltüntető egyéni vállalkozók, 
• más hatóságok (pl. rendőrség) jelzései, 
• társigazgatóságok, társosztályok adóellenőrzései alapján. 
   
  

Milyen kérdésekre számíthatunk a vizsgálat során?

Vagyonosodási vizsgálat során az alábbi kérdésekre számíthatunk:
   

• A magánszemélynek a vizsgált időszak előtt volt-e bármilyen formájú megtakarítása (készpénz, bankbetét, értékpapír, stb.) és milyen dokumentumok bizonyítják ezen megtakarítások meglétét? 
• A vizsgált időszakban volt-e a magányszemélynek főállású illetve mellékállású munkaviszonya. Ha igen, akkor az milyen munkáltatónál volt, illetve az adott jogviszonyban mennyi bruttó jövedelmet keresett éves szinten a magánszemély. 
• A vizsgált időszakban volt-e a magánszemélynek önálló tevékenységből származó jövedelme? Ha igen, akkor az milyen tevékenység volt, illetve mennyi volt a belőle származó nettó jövedelem. 
• A vizsgált időszakban volt-e bármilyen már formájú bevétele, mint például ingatlan értékesítés, ingatlan bérbeadás, osztalék, árfolyamnyereség, stb? Ha igen, akkor az milyen formájú, milyen értékű, a magánszemély kitől kapta és mikor? 
• A vizsgált időszakban a magánszemély kapott-e valakitől , vagy valamilyen társaságtól, mint például pénzintézettől nagyobb összegű, vagyis 100.000 forintot meghaladó kölcsönt, hitelt, nagyobb értékű ajándékot, stb.? Ha igen, akkor kitől, mikor, milyen összegben, illetve a kapott összeg részben vagy egészben visszafizetésre került-e? 
• Részesült-e a magánszemély a vizsgált időszakban örökségben, kártérítésben? Ha igen, mikor, kitől és milyen összegben? 
• Milyen fentiekben nem részletezett bevételben részesült a magánszemély a vizsgált időszakban? 
• Jelenleg milyen ingatlanok vannak a magánszemély tulajdonában, azokat milyen jogcímen szerezte, mikor és mi volt az akkori ingatlan értéke, illetve a jelenlegi forgalmi értéke? 
• Tulajdonos-e a magánszemély gazdasági társaságban, vagy társaságokban? Ha igen, akkor egyrészt melyek ezek a társaságok, másrészt pedig a magánszemély tagi hitelt, kölcsönt nyújtott-e a társaság részére és ha igen, akkor azt mikor, mekkora mennyiségben, illetve fenn áll-e még ez a tagi kölcsön, hitel? 
• A vizsgált időszakban a magánszemély részt vett-e gazdasági társaság alapításában és milyen összeggel? 
• A vizsgált időszakban a magánszemély vásárolt-e gépjárművet? Ha igen, akkor milyen típusút és mi a jármű nyilvántartási száma? 
• Rendelkezik-e a magánszemély bankszámlával? Ha igen, akkor melyik banknál és mi a bankszámlaszáma? 
• A vizsgált időszakban milyen jelentősebb kiadásai voltak a magánszemélynek és ezek milyen összeget képviselnek. Ide kell érteni a külföldi utazásokat, nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkeket, műtárgyakat, stb. 
• A vizsgált időszakban a magánszemély családjában hány kereső személy volt, hány eltartott, illetve mennyi volt az összes, illetve az egy főre jutó nettó jövedelem? 
• A vizsgált időszakban a magánszemély által megélhetésére fordított összeg éves szinten, beleértve az rezsire, biztosításokra, járművekre, élelemre, ruházkodásra, szórakozásra, oktatásra, stb. fordított összegeket.
   

Érdemes tudni, hogy a magánszemélyek jövedelmeinek és vagyongyarapodásának felmérését az adóhatóság akár ki is terjesztheti a magánszemélyek közeli hozzátartozóira is.

Bizonylathoz köthető vizsgálati szempontok

A bizonylatok elsődleges bizonyító erejű okiratok az eljárás során. A vagyonosodási vizsgálatok során a bizonylatokhoz konkrétan köthető tényállás feltárását az adóhivatal így az alábbi szempontok alapján folytatja le:

• Adózót terheli annak bizonyítási kötelezettsége, hogy vagyongyarapodása adózott, illetőleg adómentes jövedelemből származik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az általa megjelölt vagyonelemeket az adóhatóságnak bizonyítási eljárás nélkül el kell fogadnia. 
• Az adóhatóság nem köteles a meghallgatott tanúkat jövedelmi viszonyaik tisztázása érdekében célvizsgálat alá vonni abban az esetben, ha megfelelő következtetéseket lehet levonni a rendelkezésre álló adatokból. 
• Adózó általi bizonyítás a külföldről származó jövedelem tekintetében kizárólag akkor eredményes, amennyiben a magánszemély a vizsgált időszaki devizaszabályoknak megfelelő igazolásokkal rendelkezik az adott összeg Magyarországra érkezéséről. 
• Az adó és illetékszabályok megsértésével szervezett jövedelmet utóbb, az elévülési időn túl legalizálni nem lehet, az a fedezethiány csökkentésére nem alkalmas. 
• A rokoni ajándékozás a korábbi és jelenlegi illetékszabályok szerint is ajándékozási illeték hatálya alá tartozik, tehát amennyiben az illetékhivatal eljárást nem folytatott le, úgy az ajándékozásra vonatkozó hivatkozás sem fogadható el. 
• Bizonyítékként nem fogadható el a kamatjövedelemre, nyereményre történő bizonylat nélküli hivatkozás, de valamiféle köztudomású tényre történő utalás sem. 
• Az adóhatósági pénzintézeti megkeresések törvényi felhatalmazás alapján célhoz kötöttek és jogszerűek, adózó érdekét szolgáló olyan bizonyítási eljárások, melyeknek jelentős szerepe van a kezdő vagyon meghatározásában.
   

Mit tehetünk és mire figyeljünk, ha a kiadások és bevételek nem állnak arányban a vizsgálat összegzésénél?

Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodása és az életvitelére fordított kiadások nincsenek arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összegével, úgy az adóhatóság az adó alapját becsléssel állapíthatja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóság az becsüli meg, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
Az Adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra tekintettel a magánszemélynek lehetősége van arra, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja.
A vagyongyarapodási vizsgálatok esetén a bizonyítási teher részben megfordul: az adózónak kell bizonyítani, hogy a vagyonnövekmény legális forrásokból származik, és az után nem is kellett adózni.

Kölcsönszerződések

Az APEH által eddig lefolytatott vagyonosodási vizsgálatainál a vizsgálatba bevont magányszemélyeknél gyakran fordult elő, hogy a kiadásaik forrásánál sokszor kölcsönt határoztak meg. Az ilyen kölcsönszerződések tisztázása érdekében ugyanis az adóhatóságnak széles körű eljárási lehetőségei, sőt kötelességei vannak. Ennek keretében a revízió megvizsgálja a kölcsönt nyújtó fél bevallásait is, és amennyiben azok nem támasztják alá a szerződésben szereplő adatokat, az érintett személlyel kapcsolatban haladéktalanul ellenőrzést rendel el. A revízió vélelmezhetően magába foglalja a kölcsönadó vagyongyarapodási vizsgálatát is.

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.