Legújabb díjmentes cikk

Legújabb díjmentes cikk az adózás és munkaügy területénBéren kívüli juttatások
Nézzük meg, hogy milyen juttatások minősülnek béren kívüli juttatásnak. Bővebben>>

Legújabb Adó Sziget Klub cikk

Legújabb Adó Sziget Klub cikkHogyan biztosítsuk szerződéseink teljesülését?
Mik is az ehhez kapcsolódó szabályok? Bővebben>>

AdoSzigetAkademia

Szavazás
Ön szerint milyen hatása lesz az EVA várható adónövelésének?
 

Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai augusztus 1-jétől

2010. augusztus elsejétől megváltoztak az alkalmi munkavállalás szabályai. Nézzük meg tehát, hogy milyen szabályokat kell betartani az egyszerűsített foglalkoztatás esetén.

Mi minősül egyszerűsített foglalkoztatásnak?

Egyszerűsített foglalkoztatás keretei között létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára.

Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári
napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma nem haladhatja meg

  • a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, 
  • egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, 
  • hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, 
  • húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.
     

Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.


Továbbá egyszerűsített módon lehet létesíteni munkaviszonyt egyéb alkalmi munkára is, ennek azonban feltétele, hogy a munkáltató a munkavállalót legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül pedig legfeljebb 15 naptári napig, illetve egy naptári évben legfeljebb 90 naptári napig foglalkoztatja. Ebben az esetben a foglalkoztatás határozott időtartamra szólhat.

Munkaszerződés megkötése

Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Az egyszerűsített foglalkoztatás megkezdése előtt a törvényben szereplő munkaszerződést kell kötni a feleknek. Fontos tudni, hogy a szerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni.

Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.


"Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az Mt.-nek
a) a munkaviszony időtartamára vonatkozó 79. § (4) és (6)-(7) bekezdését,
b) a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó 83-83/A. §-át,
c) a munkaszerződés módosítására vonatkozó 84-84/A. §-át,
d) a munkáltató jogállásváltozására vonatkozó 86. § d) pontját, valamint 86/A-86/E. §-át,
e) a kiküldetésre, kirendelésre, más munkáltatónál történő munkavégzésre vonatkozó 105-106/B. §-át,
f) az egyéb hátrányos jogkövetkezményekre vonatkozó 109. §-át,
g) a munkaidőre vonatkozó szabályai közül a 117/A. §-át,
h) a foglalkoztatási kötelezettségnek a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzéssel való teljesítésére vonatkozó 150. §-át,
i) a vezető állású munkavállalókra vonatkozó X. fejezetét,
j) a távmunkavégzésre vonatkozó X/A. fejezetét,
k) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó XI. fejezetét, valamint
l) a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló XII. fejezetét.

Háztartási munka esetén az előzőekben foglaltakon túlmenően
a) nem létesíthető munkaviszony munkavállalóként a munkáltató Mt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozójával,
b) a munkáltatói jogkör gyakorlójának a természetes személy munkáltatót kell tekinteni,
c) a munkáltató tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó Mt. 76. § (7)-(8) bekezdését és 76/A-76/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tájékoztatás szóban is teljesíthető,
d) nem alkalmazható az Mt. munkáltatói jogutódlásra vonatkozó 85/A-85/B. §-a,
e) nem kell alkalmazni az Mt. munkáltatói kötelezettségre vonatkozó 102. § (2) bekezdését,
f) nem kell alkalmazni az Mt. munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó 140/A. §-át,
g) nem alkalmazható az Mt. teljesítménybérről szóló 143-143/A. §-a,
h) nem alkalmazható az Mt. leltárhiányért való felelősségre vonatkozó 170-170/D. §-a.
(4) Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén a (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően
a) nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó 137-140. §-át,
b) a munkaidő-beosztás az Mt. 119. §-ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető,
c) a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztást.
(5) Ha e törvény szerint jelenléti ívet kell vezetni, a jelenléti ív szabályszerű kitöltésével a munkáltatónak az Mt. 140/A. §-ában foglalt munkaidő-nyilvántartási kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni."

2009. évi CLII. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról


Harmadik országbeli állampolgár kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható e törvény szerint létesített munkaviszony alapján.


Fontos tudni, hogy az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi

  • az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (a továbbiakban: TAJ-szám), valamint 
  • az állami adóhatóságot az adóazonosító jel kiadása érdekében.
     

Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság az igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki.


A előbbiekben említett kérelem esetén az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár az állami
foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony
keretében vállaljon munkát.


Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról,
hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van.


Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatás

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn.

Abban az esetben, ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. §-ában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.


Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher
mértéke a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 500 forint, alkalmi munka esetén pedig a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 1000 forint.


Az előbbiekben említett közteher megfizetésével nem terheli

  • a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, 
  • a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
     


Fontos tudnunk, hogy 

  • a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és 
  • igazolással, vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet.
     

A törvény alkalmazásában a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, továbbá az alkalmi foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér száz százalékát kell tekinteni.


Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről a természetes személynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha

  • külföldi személy vagy 
  • egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy 
  • az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett az Szja.tv. alkalmazásában adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az Szja.tv. szerinti adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.
     

Ellátásra való jogosultság


A háztartási idénymunka, mezőgazdasági idénymunka, növénytermesztési idénymunka továbbá a z idegenforgalmi idénymunka keretében alkalmazott munkavállaló a törvény szerinti foglalkoztatása alapjá

  • nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, 
  • nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.
     

A nyugellátás alapja a napi 500 forintos köztehernél 1.370, míg a napi 1.000 forintos köztehernél 2.740 forint.

A Közösségen belül mozgó munkavállaló, önálló vállalkozó és családtagjainak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.

Bejelentési és bevallási szabályok

A munkáltató bejelentési kötelezettségét választása szerint 

  • elektronikus úton, központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül (a továbbiakban: ügyfélkapu), 
  • telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon, vagy 
  • rövid szöveges üzenet (SMS) útján teljesítheti.
     

A munkáltató akkor élhet az előbbiekben felsorolt bejelentési lehetőségek valamelyikével, ha előzetesen regisztrálta magát az ügyfélkapun.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti

  • a munkáltató adószámaát, 
  • a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ számaát, 
  • az egyszerűsített foglalkoztatás jellegét, 
  • sms útján történő bejelentés kivételével a munkaviszony napjainak száma.
     

Amennyiben a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós
rendeletek, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és ezt a munkáltató előtt igazolta, az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésekor ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg bejelenteni köteles.

  • SMS küldésével a munkáltató az egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó,
    a bejelentés naptári napjára eső bejelentési kötelezettségének eleget tesz. 
  • A munkáltató az ügyfélkapus és sms-ben történő bejelntési esetekben a tárgyhót követő hó 12-éig az egyszerűsítetten foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatásával járó közteher-fizetési kötelezettségének tesz eleget. Bevallási kötelezettségét ezen időpontig az ügyfélkapun történő bevallás benyújtásával teljesíti.
     

Az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.


Az egyszerűsített foglalkoztatás ügyfélkapus és sms szerint történő bejelentése az elektronikus közszolgáltatásokról szóló törvény szerint a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott ügyfélvonalon keresztül történik, a bejelentő adóazonosító jelének megadásával.


A központi ügyfélszolgálat a bejelentést az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szabályai szerint rögzíti, és
a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja. A központi ügyfélszolgálat az adatokat haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság számára. A központi ügyfélszolgálat a bejelentett adatokat a bejelentést követő ötödik év december 31-éig őrzi meg, azt követően törlésre kerül. A központi ügyfélszolgálat e törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá az adótitkot feladat a teljesítéséhez szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.


Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására - így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén -

  • az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül,vagy 
  • ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. A bejelentés módosítására az ügyfélkapus, vagy sms szerint kerülhet sor, függetlenül attól, hogy bejelentési kötelezettségének eredetileg a munkáltató melyik módon tett eleget.
     

Az adóhatóság a fizetett közteherből, a befizetett közteherelőleg, illetve a befizetett közteher különbözet összegéből

  • magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén 91,8%-ot, magán-nyugdíjpénztári tag esetén 69,9%-ot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 
  • 21,9%-ot a munkavállaló magánnyugdíjpénztárának, 
  • 1,4%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak és 
  • 6,8%-ot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
     

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 
Adó- és járulék mértékek

Adó- és járulék mértékekAktuális adó- és járulék mértékek.
Kattintson»

APEH számlaszámok

NAV, APEH adónemek és járulékok számlaszámaiNAV, APEH adónemek és járulékok számlaszámai. Kattintson»

Üzemanyagárak

NAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásaNAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásai. Kattintson»

Jegybanki alapkamat

Jegybanki alapkamat mértékének változásaiJegybanki alapkamat mértékének változásai. Kattintson»

Főkönyvi számlarend

Főkönyvi számlarend mérleg- és eredményszámlákkalSzámlarend mérleg- és eredményszámlákkal.
Kattintson »

Hivatalok

Fontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségükFontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségük. Kattintson»