Legújabb díjmentes cikk

Legújabb díjmentes cikk az adózás és munkaügy területénBéren kívüli juttatások
Nézzük meg, hogy milyen juttatások minősülnek béren kívüli juttatásnak. Bővebben>>

Legújabb Adó Sziget Klub cikk

Legújabb Adó Sziget Klub cikkHogyan biztosítsuk szerződéseink teljesülését?
Mik is az ehhez kapcsolódó szabályok? Bővebben>>

AdoSzigetAkademia

Szavazás
Ön szerint milyen hatása lesz az EVA várható adónövelésének?
 

Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Bizonyos, nem is ritka esetekben a kifizetőnek, illetve a magánszemélynek tételes vagy százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a magánszemély jövedelme után. Fontos tudnunk, hogy az Adózás rendjéről szóló törvény szerint az egészségügyi hozzájárulás adónak minősül.

Tételes egészségügyi hozzájárulás:

1999-ben

havi 3.600,-Ft

 

napi 120,-Ft

 

2000-ben

havi 3.900,-Ft

 

napi 130,-Ft

 

2001-ben

havi 4.200,-Ft

 

napi 140,-Ft

 

2002-ben

havi 4.500,-Ft

 

napi 150,-Ft

 

2003-ban

havi 3.450,-Ft

 

napi 115,-Ft

 

2003-ban

havi 3.450,-Ft

 

napi 115,-Ft

 

2004-ben

havi 3.450,-Ft

 

napi 115,-Ft

 

2005. X.31-ig

havi 3.450,-Ft

 

napi 115,-Ft

 

2005. XI.1-től 2009. XII.31-ig *

havi 1.950,-Ft

 

napi 65,-Ft

 


*A tételes egészségügyi hozzájárulást a 2010. január 1-jét megelőző időszakra akkor is meg kell fizetni, ha annak megállapítására 2009. december 31-ét követően kerül sor

Arányos egészségügyi hozzájárulás:

Amennyiben a foglalkoztatás időtartama a teljes munkaidőnél rövidebb (a továbbiakban: részmunkaidő), akkor - a 2005. január 1-jétől 2009. december 31-éig terjedő időszakban - a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a teljes munkaidő és részmunkaidő arányában, legfeljebb azonban 50 százalékos mértékben csökkentett összege.

[Részmunkaidő Tbj. 5 § (1) bekezdés a) pont szerinti munkaviszonyokban lehetséges!]

Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege 2005. január 1-jétől október 31-ig

heti 20 órás foglalkoztatás esetén

 

1 725 Ft

 

heti 25 órás foglalkoztatás esetén

 

2 156 Ft

 

heti 30 órás foglalkoztatás esetén

 

2 588 Ft

 

heti 35 órás foglalkoztatás esetén

 

3 019 Ft

 

Az arányos egészségügyi hozzájárulás összege 2005. november 1-jétől
2009. december 31-ig


heti 20 órás foglalkoztatás esetén

 

975 Ft

 

heti 25 órás foglalkoztatás esetén

 

1 219 Ft

 

heti 30 órás foglalkoztatás esetén

 

1 463 Ft

 

heti 35 órás foglalkoztatás esetén

 

1 706 Ft

 

Abban az esetben, ha a heti munkaidő a vázolt keretektől eltér, a tételes egészségügyi hozzájárulás összegét el kell osztani 40-nel (törvényes munkaidő óraszáma) és meg kell szorozni annyi órával, amennyi a foglalkoztatás valós időtartama. Pl. heti 36 órás foglalkoztatás esetén az arányos egészségügyi hozzájárulás összege

3 450 : 40 = 86,25 x 36 = 3 105 Ft

1 950 : 40 = 48,75 x 36 = 1 755 Ft.

Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás mértéke

2010. január 1-jétől

A közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71. (EGK) sz. Tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy (az EGT-tagállamai mellett a Svájcban biztosított is) jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.

A következőkben meghatározott jövedelmek után az egészségügyi hozzájárulást abban az esetben is meg kell fizetni, ha a juttatás nem pénzben történik. Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót, adóelőleget nem köteles megállapítani, a magánszemélynek kell a százalékos egészségügyi hozzájárulást megfizetnie.

A járulékterhet nem viselő

Összevont adóalapba tartozó, az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után

 

27%

 

A vállalkozói kivét, kivét-kiegészítés, a személyes közreműködő díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegének a nyugdíjjárulék alapját meghaladó, de legfeljebb a tevékenységre jellemző kereset összegéig terjedő része után*

 

27%

 

A természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke után**

 

27%

 

A kamatkedvezményből származó jövedelem után

 

27%

 

Az egyösszegű járadékmegváltások után

 

27%

 

A kisösszegű kifizetések után

 

27%

Az általános mértéktől eltérő mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevételi nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5%-ának

 

15%-a

 

A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély vonatkozásában a tételes átalányadó,ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak

 

20%-a

 

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határig

A vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja tv. 68. §) 14%
Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja tv. 65/A. §) 14%
A 25 százalékos adóterhet viselő osztalék (Szja tv. 66. §), vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §), árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja tv. 67. §) 14%
Ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után (Szja tv. 16. § (1) bekezdés és 74. §) 14%

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja tv. szerinti társas vállalkozást terhelő egészségügyi hozzájárulás

Azon összeg után, amelyet a személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos összege után. Az így megállapított egészségügyi hozzájárulás-alap nem lehet több, mint a tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap, és a díjkiegészítés utáni eho alapjának együttes összegét

27%

*Az előírást nem kell alkalmazni, ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti kötelezettséget teljesít. Abban az esetben, ha a társas vállalkozó több társaságnak is személyesen közreműködő tagja, járulékalapként annál a társaságnál bevallott járulékalapot kell figyelembe venni, amelynél a személyes közreműködői díj-kiegészítést meg kell állapítani.

** Figyelem! A 2009-ben kezdődő, naptári évtől eltérő üzleti év esetén a reprezentáció és üzleti ajándék utáni egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettségre az Eho tv. 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Szja-tv. 70. §-ában említett juttatások azon része után, amely 25 százalékos adókulccsal adózik, nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást.

A hozzájárulás-fizetési felső határ: 450 000 forint.

A 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a magánszemély biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az előző táblázatban meghatározott jövedelmek után megfizetett 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt.

A magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette, illetve az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt.
Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

Ingatlan bérbeadás

A kifizetőt és a bérbeadó természetes személyt nem terheli a 27%-os egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, ha a bérbeadó a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó szabályokat alkalmazza. A magánszemély ilyen esetben is a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett. Mentes a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a bérbeadó a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe

A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.

2009. december 31-éig

A társadalombiztosítási, a baleseti, illetőleg egészségügyi szolgáltatási járulékterhet nem viselő

 

összevont adóalapba tartozó jövedelem után

11%

természetbeni juttatás (ide nem értve az Szja 69. § (7) bekezdése szerint számított összeget) után

11%

kamatkedvezményből származó jövedelem után

11%

kamatkedvezményből származó jövedelem után

11%

egyösszegű járadékmegváltás után

11%

kisösszegű kifizetés (ide nem értve az alkalmi munkavállaló munkadíját) után

11%

Egyes különadózó jövedelmek utáni eho-fizetési kötelezettség:

 

2009. január 31-ig az Szja 70. §-a szerinti természetbeni juttatás után a cégautó adó

25%-a

az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő esetében az átalányadó (átalányadó-előleg)

25%-a

a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó mezőgazdasági őstermelő esetében a bevétel 5 %-ának

15%-a

a fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély vonatkozásában a tételes átalányadó

20%-a

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határig 2007. január 1-től:

 

vállalkozásból kivont jövedelem után (Szja. 68. §)

14%

értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után (Szja. 65/A. §)

14%

25, illetőleg 2008. december 31-ig a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék (Szja. 66. §), vállalkozói osztalékalap után Szja. 49/C. §)

14%

árfolyamnyereségből származó jövedelem után (Szja. 67. §)

14%

ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén
a teljes összeg után (Szja. 16. § (1) bekezdés és 74. §)

14%

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési felső határig 2006. december 31-ig bezárólag:

 

vállalkozásból kivont jövedelem után

4%

értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem után

4%

25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap után

4%

árfolyamnyereségből származó jövedelem után

4%

ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem után

4%

Mindaddig fennáll a 4 százalékos, 2007. január 1-jétől a 14 százalékos mértékű eho-fizetési kötelezettség, amíg a magánszemély biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése, és az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, valamint a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett (11 %) egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék, ez utóbbi kettő 2006. szeptember 1-jétől egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az előző bekezdésben meghatározott jövedelmek után megfizetett 4, illetve 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a hozzájárulás-fizetési felső határt.

Az egészségügyi hozzájárulás-fizetési felső határ évi

  • 2009-ben évi: 450.000 Ft.
  • 2008-ban évi: 450.000 Ft
  • 2007-ben évi: 450.000 Ft
  • 2006-ban évi: 400.000 Ft

Mentes a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe.

2006. szeptember 1-jétől mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező lakás a bérbeadó állandó lakóhelye, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása vagy vele együtt élő közeli hozzátartozója (élettársa) vállalkozása részére adja bérbe.

A magánszemély legkésőbb a kifizetés időpontjáig nyilatkozik a kifizetőnek arról, hogy a több kifizetőtől és/vagy magánszemélytől származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a naptári évben meghaladja az egymillió forintot.
A 4, 2007. január 1-jétől 14 százalékos mértékű eho-terhet viselő jövedelmek után a magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy a megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, baleseti járulék és a levont 4, illetőleg 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a hozzájárulás-fizetési felső határt elérte

A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy az egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt.

Ha a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Abban az esetben, ha a természetes személy a kifizetőnek nyilatkozatot tett arról, hogy az utána fizetendő egészségbiztosítási járulék várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, és 2009-ben a járulékalapja ténylegesen elérte vagy meghaladja a kilencmillió forintot, 2009-re vonatkozóan nem kell az egészségügyi hozzájárulás hat százalékát bevallania és megfizetnie.

Ha a magánszemély az egészségügyi hozzájárulást a fizetési kötelezettségét meghaladóan fizette meg, vagy a fizetendő egészségügyi hozzájárulásnál a kifizető többet vont le, a túlfizetést a magánszemély az adóévre benyújtott bevallásában visszaigényelheti. Ha az adóévben fizetendő egészségügyi hozzájárulás meghaladja a kifizető által levont összeget, a különbözetet a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.

Forrás: APEH 

Minden jog fenntartva - www.adosziget.hu - Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 
Adó- és járulék mértékek

Adó- és járulék mértékekAktuális adó- és járulék mértékek.
Kattintson»

APEH számlaszámok

NAV, APEH adónemek és járulékok számlaszámaiNAV, APEH adónemek és járulékok számlaszámai. Kattintson»

Üzemanyagárak

NAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásaNAV, APEH által elfogadott üzemanyagárak változásai. Kattintson»

Jegybanki alapkamat

Jegybanki alapkamat mértékének változásaiJegybanki alapkamat mértékének változásai. Kattintson»

Főkönyvi számlarend

Főkönyvi számlarend mérleg- és eredményszámlákkalSzámlarend mérleg- és eredményszámlákkal.
Kattintson »

Hivatalok

Fontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségükFontosabb hivatalok címei, telefonszámai és internet elérhetőségük. Kattintson»